Az 1720-tól a galántai ághoz tartozó Esterházy család úri kúriájaként szolgáló, sokkal szebb napokat is megélt, patinás zselízi objektum ügyében az érdemi változás csak 2014-től jött el. A lévai járási Zselíz ügyeit ekkortól irányítja Juhász András polgármester.
A Garam menti város építészként is tevékenykedő vezetője első lépésben felkarolta a Zselízi Városi Múzeum és a Franz Schubert Emlékszoba vezetőjének, Polka Pálnak a kastélyfejlesztési javaslatát. Így történt, hogy a műemlékvédelmi hivatal szigorú utasításait és tanácsait is figyelembe véve a négyszárnyú, belső udvarral is rendelkező kastély falain belül kialakítottak egy – hol esketőteremként, hol komolyzenei koncertteremként funkcionáló – attraktív dísztermet. Ez egy 1863-ban gyártott koncertzongorával is büszkélkedhet. Ezenkívül megszépítették a belső udvart, felújították a bejárati folyosót, valamint kicsempézett modókat is létrehoztak.
– Az elmúlt években hiába pályáztunk több helyen is, a Rákóczi Szövetségen kívül anyagilag senki sem támogatta a kezdeményezésünket. Az ő támogatásuknak köszönhetően tudtuk felújítani a kastély bejárati részét, az azóta megvalósult fejlesztéseket pedig a város a saját kasszájából fedezte. Fontos megjegyezni, hogy az ötleteinket tető alá hozó szakemberek nem avatkoztak be közvetlenül a kúria szerkezetébe, hanem alumíniumlistákkal rámázták körbe a helyiségeket, hogy aztán gipszkartonból elkészítsék azok új falait – mondja a korábbi rekonstrukció részleteiről a helyi önkormányzat képviselője, Polka Pál múzeumigazgató. A szakember abban bízik, hogy a kastély, amely az évente megrendezett Országos Népművészeti Fesztivál egyik központi helyszíne, további színvonalas rendezvényeknek adhat otthont.
Az illetékesek a közelmúltban három különböző forrásból kértek támogatást a kastély és az azt körülölelő angolpark felújítására. Megszólították a kulturális minisztériumot, de az Interreg V–A Szlovákia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programba is bekapcsolódtak. Ezenkívül felvették a kapcsolatot a Norvégia, Izland és Liechtenstein által kialakított finanszírozási rendszert átfogó Norvég Alappal is. A kulturális szaktárcától ugyan nem kaptak támogatást, a Norvég Alap több mint 735 ezer eurós anyagi támogatásával azonban (amiből 500 ezer euró használható fel a kastélyfelújításra) – amint arról Juhász András beszámolt – előreláthatóan mégis megújulhat a tetőszerkezet, a tetőburkolat és a födém.
A polgármester szerint elsősorban ezeket a munkákat kell elvégezni, s csak aztán kerülhet sor a többire, ideértve az északkeleti szárny felújítását is. Erre szintén nagy esély mutatkozik a határon átnyúló együttműködési program támogatásával. Zselíz városa a Magyar Nemzeti Múzeummal, pontosabban annak esztergomi intézményével, a Balassa Bálint Múzeummal közösen pályázott, és nyert közel 460 ezer eurónyi támogatást.
A Norvég Alapnál előnyben részesítik azokat a pályázatokat, amelyek norvég partnerrel közösen indulnak. Zselíz város és a NOPA nevű norvég szervezet, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum közötti együttműködés Kotasz Norbertnek a jóvoltából jött létre, aki Juhász András polgármester, Kovács Kazimír alpolgármester és az egész képviselő-testület példátlan összefogását is hangsúlyozza.
– Bemutattam a kastély felújításával kapcsolatos pályázati lehetőségeket, és ők nyitottak voltak a tanácsaimra. Erőfeszítéseinket végül siker koronázta, hiszen a Norvég Alap támogatásához folyamodó 66 pályázóból a 14. helyen végeztünk – teszi hozzá a Magyar Nemzeti Múzeummal karöltve benyújtott projekt szakmai és pénzügyi részének kidolgozását vezető Kotasz Norbert, aki tevékenykedett már különböző, uniós projekteket ellenőrző hatóságoknál és vállalatoknál, de külső szakértőként egy holland–magyar cégnél is vezetett egy-egy nemzetközi projektet.
A zselízi önkormányzati képviselők a 2020. október 29-i testületi ülésükön hagyták jóvá a város és a Magyar Nemzeti Múzeum közötti partnerségi szerződés megkötését A város vonz-erejének és versenyképességének növelése a 21. században a Z és Y generáció bevonásával a kulturális örökség megújításába elnevezésű pályázat ügyében. Időközben mindkét projektet hivatalosan is jóváhagyták, s már a támogatási szerződések aláírása is folyamatban van.
A hosszan tartó ügymenet végén Zselíz városa több mint 1,2 millió euróhoz juthat; ebből közel 1 milliót költhet az 1804-ben kastélynak minősített épület felújítására. A város közel 77 ezer eurós önrésszel járul hozzá a beruházáshoz.
A városvezetés – többek között az épített kulturális örökség megőrzése céljából – a jövőben is nyitott szeretne lenni a nemzetközi partnerek irányában. A témában további projektekkel készül, hogy a grófi házaspár, Esterházy János Károly és Festetics Róza egykori nyári lakja újra a régi fényében tündökölhessen, otthont adva akár a Zselízi Városi Könyvtárnak, akár az 1818-ban és 1824-ben itt járt kiváló osztrák zeneszerzőről, Franz Schubertről elnevezett művészeti alapiskolának.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/51. számában)
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
