December elején Shinzo Abe japán kormányfő és pártja, a jelenleg regnáló Liberális Demokrata Párt mégsem terjesztette be azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely a japán fegyverkezés útjában álló 9. cikkelyt hatálytalanítaná. Az 1947-ben alkotmányba kerülő, úgynevezett „béke klauzula” ugyanis azt mondja ki, hogy a szigetország önként lemond háborús potenciáljáról.
Mindeközben a világ gazdasági és központjává a Dél-kínai-tenger és környéke vált, ezzel párhuzamosan pedig itt feszülnek egymásnak a legerősebb érdekek: USA, Kína, Oroszország, Japán, Észak- és Dél-Korea.
Japánban már régóta téma a 9. cikkely formális hatálytalanítása, ám Shinzo Abe szándékának új lendületet adott Észak-Korea nukleáris programja és Kína rohamos fegyverkezése. Abe, aki Japán elmúlt ötven évének leghosszabb ideje regnáló miniszterelnöke viszonylag stabil politikai helyzete ellenére inkább a jövő évre halasztotta a döntést.
Mit hozna a változás?
Japán a második világháborúban a Távol-Kelet legnagyobb hatalma volt. Viszonylagos kis területét viszonylag nagy népessége, nagyfokú társadalmi szervezettsége és erős haditengerészete ellensúlyozta. A japánok birodalmuk részévé tették Koreát, megszállták Mandzsúriát, elfoglalták Kína ásványkincsekben és munkaerőben gazdagabb keleti felét. A második világháború előtt és alatt elkövetett tettei miatt (pl. Nankingi mészárlás) miatt Japán megítélése ma sem épp kedvező. Az amerikaiakkal pedig brutális harcokat vívtak minden egyes apró szigetért a Csendes-óceánon.
A Hirosima és Nagaszaki után kapituláló Japán alkotmányba foglalta, hogy gyakorlatilag lemond katonai erejéről. A „béke klauzula” eltörlése egyrészt lehetővé tenné Japán számára, hogy saját katonai platformokat hozzon létre (légierőt, hadiflottát és reguláris hadsereget) és küldetésekben is szerepet vállaljon. Jelenleg Japán csak kisszámú és ütőképességű, védelmi feladatokat ellátó haderővel rendelkezik. Mivel az USA szövetségese, Washington ennek örülne, a távol-keleti országok egy része azonban gyanakvással tekintene a dologra, vagyis összességében fokozná a feszültséget.
Miért nem lépik meg?
A javaslat előterjesztésének halogatása mögött az áll, hogy más országokhoz hasonlóan Japánban is igen szigorúak az ilyen módosítások feltételei. A 9. cikkely megváltoztatását a parlament mindkét házának 2/3-os többséggel kell jóváhagynia, majd népszavazást kell róla kiírni, ahol egyszerű többséggel az igeneknek kell túlsúlyban lenniük.
Az LPD messze a legerősebb politikai párt Japánban, és sok kompromisszummal ugyan, de össze tudna hozni egy kétharmados szövetséget a parlamentben az alkotmánymódosításhoz. A nyilvánosság azonban rendkívül megosztott a kérdésben. Egy április felmérés szerint csak a népesség 29 százaléka véli úgy, hogy szükség van a klauzula megváltoztatására, 27 százaléka pedig úgy véli, hogy nem. A többiek még határozták el magukat, így egy népszavazás kimenetele erősen kétséges lenne.
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
