Gyarmatosítás, háborúk, diktatúra is sújtotta Vietnamot, ma pedig már Ázsia „kis tigriseként” emlegetik. Azonban szinte semmit sem tudunk e különleges ország múltjáról, s kevés hír jut el az ottani életről a nemzetközi médiába. Így meglepetésként hatott a nyugati világra, hogy Vietnam gazdasági fellendülésnek indult.
Kétezer évet meghaladó távlatokban nézve a mai Vietnam sok kisebb néptörzsre szakadó embercsoportokból, főként a mai Kína déli területein, illetve Vietnam északi vidékén lévő úgynevezett „vietekből” vagy „kinyekből” alakult meg – mondta Jelen János Kelet-Ázsia-kutató, diplomata és a vietnami nyelv szakértője.
Mint mondta, máig sok vitás kérdés van arról, hogy pontosan mikor alakult meg Vietnam önálló államisága, de a régészeti leletek alapján a szakértők, az i. e. 111-es dátumot jelölték meg, amikor is az akkori Kína bekebelezi, és a Kínai Birodalom részévé teszi – magyarázta a szakértő a Kossuth Rádió Az este – A házigazda című műsorában.
Létrejön az első dinasztia
Vietnam történetét tekintve a következő kulcsfontosságú dátum 939, amikor egy helyi kínai tartományfőnök fellázadt a kínai központ ellen, belátva, hogy komoly lehetőségek szunnyadnak abban a területben, amely csaknem 1000 évig volt Kína része. Hozzátette, ez a dátum jelöli meg Vietnam egységes államalakulatát, valamint az első dinasztia létrejöttét.
Jelen János szerint Délkelet-Ázsiában Vietnam az egyetlen olyan kultúrcsoport, amely teljes mértékben átveszi a kínai kultúra hatását és nyelvét. Azonban fontos megállapítás, hogy Kínával szemben Vietnam nemcsak hagyományőrző, de más meghódított területek szokásaival szemben olvasztó képességgel is rendelkezik.
Kína és Vietnam „harca”
A szakértő arról is beszélt, hogy máig számos nézeteltérés van Kína és Vietnam között abban a tekintetben, hogy a Vietnam területén talált kultúra, az értékek és a saját maguk által megteremtett szokások és hagyományok valójában kit illetnek. Jelen János szerint, amit hozzátettek, és amit találtak, az legalább olyan súlyú és jelentőségű, mint maga a kínai kultúra.
Kína ezeréves uralma után sem tett le Vietnam megszerzéséről, és a 15. században egy hatalmas támadást indított az ország ellen, azonban Vietnamot olyan szintű felkészültség jellemezte, hogy megnyerték a csatát. Ilyenre nem volt példa a birodalom történelme során.
Hosszan tartó béke
Mikor Vietnam a kínai hadifoglyokat kiöltöztetve, selyemben küldte vissza Kínának, az ország felismerte, hogy nem érdemes bosszúhadjáratot kiprovokálni Vietnamtól, az ország örökre az északi területeken marad, és inkább a pozitív viszony megteremtésére kell törekedni. A 15. századtól egy hosszan tartó béke következett, amely a diplomáciai tapasztalatszerzésről és képességek fejlesztéséről szólt.
Világgazdasági szerepet töltenének be
A mai Vietnamban egypártrendszer van, a gazdaságban szinte minden szabad, és nemcsak nyitottabb a kínainál, de azt mondják, hogy a legnyitottabb gazdaság a világon – mondta el a szakértő. Hozzátette, rengeteg nyersanyaga van, valamint második helyen áll a kávétermesztésben. A lakosság száma 1975-ben, a háborús idők után 49 millió volt, ma pedig már 96 millióan élnek Vietnamban. Ez azt jelenti, hogy évente egy százalékkal növekszik a lélekszám, a GDP-növekedés pedig 6,5 százalékos.
Vietnam egy olyan agrárország, amely rendkívül gyorsan iparosodik és a szolgáltatásai is egyre fejlettebbek. Az ország jelenleg keresi azt a helyet, amelyet a világgazdaságban be tudnak tölteni, illetve, hogyan lehet békés eszközökkel tovább terjeszteni azt, amit képviselnek, és a legjobbnak tartanak – hangsúlyozta a szakértő.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
