Jens Stoltenberg szerint komoly fenyegetést jelent, hogy Oroszország állítólag éppen most mozgósít 100 ezer katonát az Európai Unió határai mentén. Éppen akkor, amikor a nemzetközi közösség az Észak-Korea és a nemzetközi terrorizmus okozta problémákkal küzd.
A helyzet ma kiszámíthatatlanabb, nehezebb, mivel egyszerre sok fenyegetéssel kell szembenéznünk. Ott van a sokasodó észak-koreai tömegpusztító fegyverek ügye, a terrorizmus, az instabilitás és az egyre jobban nyomuló Oroszország. Ez egy veszélyesebb világ, mint régebben – mondta el Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Guardian beszámolója szerint, miközben brit katonákat látogatott Észtországban.
A nyilatkozat időzítése, illetve annak színhelye, az orosz fenyegetést balti szomszédaival együtt a saját bőrén érző Észtország azért is sokat mondó, mert jövő csütörtöktől hat napon keresztül az orosz és a fehérorosz haderő a legnagyobb szabású hadgyakorlatot fogja végrehajtani a balti térségben (orosz illetve belorusz területen, valamint a Kalinyingrádi-régióban) a hidegháború óta. Úgy fognak eddig ismeretlen célú hadműveleteket végrehajtani 100 ezer katonát, valamint titkosszolgálati ügynököket mozgatva, hogy egyezményeket megsértve nem engednek nemzetközi megfigyelőket a művelet közelébe. Ez minden 13 ezer főt meghaladó hadgyakorlat esetén kötelező lenne, de ők azt mondják, hogy ez a mostani nem haladja meg ezt a határt. A balti államok szerint viszont sokszorosan meghaladja, amit a 4000 vagonnyi katonai felszerelés is bizonyít.
Észak-Korea ügyében Stoltenberg tartózkodóan nyilatkozott arról, hogy támogatja-e Donald Trump elnök harcias hozzáállását a de facto atomhatalommá vált ázsiai kommunista rezsimmel szemben. – Ha most elkezdenék lehetséges katonai opciókról spekulálni, azzal csak tovább növelném a helyzet bizonytalanságát. Szóval úgy gondolom, ez nem feladatom. Én a tárgyalásos, politikai megoldásokra irányuló erőfeszítéseket támogatom – fejtette ki a NATO-főtitkár. – Ugyanakkor teljesen megértem és támogatom azokat az üzeneteket, amelyeket Dél-Korea és Japán küldött a régió országainak. Joguk van ahhoz, hogy megvédjék magukat, ha agresszió éri őket. Ugyancsak támogatom az amerikai katonai jelenlétet Dél-Koreában.
Stoltenberget, aki korábbi norvég miniszterelnökként, majd NATO-főtitkárként szoros viszont ápolt Barack Obamával, a héten kérdezték Donald Trump vezetői képességeiről is. Akkor ezt mondta: Donald Trump az Egyesült Államok megválasztott elnöke. A NATO 29 demokrácia szövetsége. Az pedig része a demokráciának, hogy [az országok] eltérő politikai vezetőket választanak.
Ugyanakkor, megpróbálva hűteni a kedélyeket azt is kijelentette, hogy nem hiszi, hogy jelenleg lenne bármilyen, NATO-ra leselkedő akut veszély, és az utóbbi idők megnövelt honvédelmi kiadásai megerősítették az észak-atlanti szövetséget. Sok kommentátor azonban nehezen hihetőnek tartja, hogy a főtitkár szerint valóban nincs közvetlen fenyegetés, miközben Stoltenberg éppen a NATO keleti határainak megerősített védelmére átcsoportosított négy hadseregcsoportot látogatta végig Litvániában, Lettországban, Észt- és Lengyelországban. Ezekről elmondta, hogy állomásoztatásuk üzenet Moszkvának arról, hogy bármely NATO-tagállam esetleges megtámadása egyenértékű a teljes NATO megtámadásával, és a szövetség nem hagyja cserben keleti tagjait.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
