900 éves kódextöredékek kerültek elő a BME egyik könyvtárából

900 éves kódextöredékek kerültek elő a BME egyik könyvtárából

Szent Ambrus evangéliummagyarázatának részletei rejtőztek egy 19. századi építészeti szakmunka gerinckötése alatt, melyet az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárában őriznek.

Öt darab 12. századi kódextöredéket fedezett fel egy könyv gerincén a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárának munkatársa, Leitgéb Mária. Az 1818-ban megjelent, Martin Pierre Gauthier (1790–1855) által írt Les plus beaux édifices de la ville de Gênes et de ses environs című mű második kötetének gerinckötése részben levált, így kerültek napvilágra a kódextöredék-csíkok.

A töredékeket megvizsgáló Sarbak Gábor és Hende Fanni, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtárában működő HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoportjának munkatársai megállapították, hogy a töredékeken a milánói püspök, Szent Ambrus Szent Lukács evangéliumához fűzött magyarázataiból – a mű 9. és 10. könyvéből – láthatók részletek (Aurelius Ambrosius, 339–397; Expositio Evangelii secundum Lucam).

Az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék több mint 160 éves, a műegyetemi építészképzés szakkönyvtári hátterét reprezentáló dokumentumokat őrző könyvtára országos viszonylatban is egyedi és különleges szakkönyvtár. A több mint 23 ezer kötet könyvet és 3 ezer kötet folyóiratot tartalmazó állománynak a kurrens szakirodalom mellett értékes részét képezi a történeti gyűjteményrész, azon belül a muzeális értékű dokumentumok, melyek között a 16–18. századi építészeti szakirodalmat képviselő munkák is vannak.

Hírdetés

Az őrzőkötet az állománynyilvántartás szerint 1962-ben került a tanszéki könyvtárba, ez azonban nem a valódi dátum, mert a jogelőd építészettörténeti tanszékek és könyvtáraik összevonása során a gyűjteményeket újraleltározták. A korábbi nyilvántartások már nem lelhetők fel, de a könyvben található bejegyzések és állománybélyegzők alapján feltehető, hogy korábban Wéber Antal építész (1823–1889) tulajdonában volt, majd az 1880-as években került a Műegyetemre, a Hauszmann Alajos vezette Száraz-, Mű- és Díszépítészettan Tanszékre, és azóta folyamatosan ott van.

A töredékeknek az őrzőkönyvről való lefejtése és restaurálása lehetőséget adhat a fragmentumok még részletesebb elemzésére és egy modern kritikai kiadás alapján a képzeletbeli pergamenfolión való elhelyezésére. „A cél természetesen az, hogy a töredékek a leválasztásuk után is itt maradjanak a BME-n, ehhez megvannak a megfelelő körülmények, a könyvtárban működik páramérő. A leválasztás, illetve a tárolás megfelelő előkészítése persze nyilván pénzbe kerül majd, ez nem egy egyszerű restaurátori feladat, valószínűleg valamilyen pályázati forrásból próbáljuk majd fedezni a költségeket” – mondta el Krähling János, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék vezetője.

Forrás és fotó: Budapesti Műszaki Egyetem

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »