1941. január 8-án, a második világháború árnyékában, nem sokkal a 84. születésnapja előtt hunyt el a kenyai Nyeri városában Robert Stephenson Smyth Baden-Powell, közkedvelt becenevén Bi-Pi, a cserkészet alapítója, akit a mozgalom világszerte a „világ főcserkészeként” ismer.
Baden-Powellt katonatisztként szerzett tapasztalatai vezették el ahhoz a felismeréshez, hogy a fiatalok felelősséggel, bizalommal és céllal felruházva képesek önmagukat is felülmúlni. E gondolat nem fegyelmező, hanem nevelő szándékból született meg, és 1907-ben, Anglia déli partjai mentén a Poole-i öbölben, a Brownsea-szigeti kísérleti táborban öltött először formát.
A cserkészet jelképének a liliomot választotta. Ez a tisztaságra utal, mely tulajdonságot Bi-Pi a cserkészjellem egyik legfontosabb vonásának tartotta. A stilizált virág három szirma a cserkészfogadalom hármasságára is emlékeztet: kötelességteljesítés, segítőkészség, törvénytisztelet; illetve ezt a jelet használták a korabeli térképeken az északi irány jelölésére, tehát ez a szimbólum segítette az utazókat a helyes irány megtalálásában.
Halála után került elő rövid, ám annál súlyosabb „utolsó üzenete” cserkészeinek, amelyben egész életművét egyetlen mondatba sűríti:
A második világháború aztán a hazai cserkészetet is szétzilálta szervezetileg. Vezetők estek el a fronton, kerültek fogságba vagy széledtek szét. A csapatélet megszakadt, 1945-re nem volt működő struktúra. A mozgalmat újra kellett szervezni. A háború utáni években az egykori cserkészek aktívan részt vettek a közösség újjáépítésében, és rövid ideig remény mutatkozott a folytatásra.
1989 után a cserkészet ismét legálissá vált, és újraszerveződött. A rendszerváltás utáni környezetben már nem tömegmozgalomként, hanem önkéntes, értékalapú közösségként működött tovább, mára pedig a múlt tapasztalataira építve, szabad keretek között folytathatja nevelő munkáját. Élő, kiterjedt közösség, amely egyszerre van jelen az ország minden részén és a határokon túl is. Magyarországon több mint 220 cserkészcsapat működik, ezekben összesen mintegy 15 ezer fiatal és felnőtt vesz részt.
A működés szervezeti kereteit a cserkészkerületek adják. Magyarországon több hazai cserkészkerület biztosítja a helyi beágyazottságot és az egységes szakmai munkát, míg a külhoni cserkészkerületek a határon túli magyar közösségek sajátos helyzetéhez igazodva szervezik a cserkészéletet. Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy a mozgalom egyszerre maradjon egységes és mégis rugalmas.
Európai összefüggésben a magyar cserkészet szervesen kapcsolódik a kontinens cserkészmozgalmaihoz. Tavaly tavasszal is nagy nemzetközi találkozó zajlott hazánkban: Európa minden tájáról, valamint az Egyesült Államokból, Kanadából és Brazíliából 54 cserkészvezető érkezett Magyarországra az UIGSE-FSE, az Európai Cserkészek Szövetsége tagszervezeteinek képviseletében.
Az alábbi videó rövid ízelítőt ad a cserkészet lényegéről:
Forrás és fotó: Magyar Cserkészszövetség
Magyar Kurír
(he)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
