Február 18-án lesz nyolcvanéves a füttyművészből nemzetközi hírű orvosprofesszorrá vált Hacki Tamás.
A rádióban népdalokat, operákat, operetteket és mozgalmi dalokat hallgatva már ötéves korára kifejlesztette sajátos füttytechnikáját: a nyelve és a szájpadlása között kiáramló levegőt nem ajkát csücsörítve, hanem nyitott szájjal, a fogai és az ajkai közötti rés megnövelésével préseli ki.
Nyolcévesen felvették a kommunista ifjúsági szervezet, a DISZ kórusába, a Szemere utcai zeneiskolában hegedülni tanult.
Az 1956-os forradalmat családjával házuk pincéjében vészelte át, egyszer majdnem el is találta egy lövedék, amikor kihajolt harmadik emeleti lakásuk ablakán. Középiskolásként botrányt kavart, amikor egy április 4-i ünnepélyen a Csinibaba című népszerű slágert fütyülte el.
1962-ben, érettségi előtt jelentkezett a Magyar Televízió Ki mit tud? című tehetségkutató műsorába. A válogató során a Furulyadalt adta elő Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékából, slágereket és népdalokat fütyült és bejutott a döntőbe. Itt Nádas Gábor neki írt madárkeringő szerzeményét fütyülte el, közepén egy madárcsicsergésre emlékeztető kadenciával és tomboló sikert aratott. Ahogy később emlékezett:
A taps nem akart abbamaradni, míg a zsűri tagjai azon vitatkoztak, hogy a fütty egyáltalán művészet-e. Az én gyermekkorom idején nem illett fütyülni az utcán, a templomban, az iskolában és egyéb helyeken. Tiltotta az illem.”
Végül csak második lett, mert a zsűri arra gyanakodott, hogy hangszert rejtett el a szájában.
A döntés után felháborodott levelek árasztották el a Magyar Televíziót, az akkor ritkán összeülő parlamentben is interpelláltak miatta, így utóleg neki is az első díjat ítélték oda, amelynek átadásáról a TV Híradó is tudósított. Hacki így Csehszlovákia helyett Helsinkibe utazhatott, ahol akkora sikert aratott, hogy a magyar gálaesten Urho Kekkonen finn elnök személyesen gratulált neki.
A verseny megnyerése után sokfelé hívták, de csak az Országos Filharmónia előtt letett előadói vizsga és az Országos Rendezőiroda működési engedélyének megszerzése után koncertezhetett, a nyugati fesztiválokról fellépés után azonnal haza kellett térnie és kiadókkal sem találkozhatott. A fúvós hangszereken játszó Czidra Lászlóval, a dobos Várnai Tiborral, a bőgős Rahói Ernővel és a billentyűs hangszereken játszó Wolf Péterrel megalapította az Ex Antiquis együttest. Műsorukon a népszerű slágerek, régi magyar tánczene és népdalok feldolgozása mellett barokk művek átiratai is szerepeltek.
Amikor egy kritika azzal vádolta őket, hogy „bambuszfűszoknyába öltöztetik Bachot”, a koncertszervező Országos Filharmónia levette műsoráról produkciójukat, de az NDK-ban sem jártak jobban, a lipcsei kulturális központ megbotránkozott igazgatója letiltotta őket, mondván, „itt nem fognak Bachot swingben játszani”.
1969-ben a cannes-i MIDEM-fesztivál miatt két nappal lekéste katonai sorozását, ezért majdnem hadbíróság elé állították. Együttesével 1969 és 1982 között háromezernél több koncertet adott, felléptek többek között a brit BBC televízióban, kijutottak a Montreux-i dzsesszfesztiválra, Ausztráliában és Új-Zélandon is turnéztak, itt egyik koncertjüket látta Marlene Dietrich is, aki a produkciót hallva megcsókolta Hacki Tamást. A füttyművész 2019-ben a rendezvény plakátját jótékonysági árverésre ajánlotta fel, ahol 650 ezer forintért kelt el. Első lemeze 1967-ben idehaza jelent meg Whistler Programme (Fütty-számok) címmel, a másodikat 1972-ben a Philips adta ki Bourrée et allegro (Tömény és vidám) címmen, ezt követte az Ex-A című album.
Hacki Tamás 1968-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. Nem meglepő módon a hangképzés, az artikuláció és a beszéd rendellenességeinek vizsgálata lett fő orvosi témája, a félévnyi kötelező sorkatonai szolgálat után a budapesti MÁV Kórház fül-, orr-, gégeosztályán helyezkedett el, s a szakvizsga letétele után fül-orr-gégész szakorvos lett. Hivatásérzete legyőzte művészi ambícióit, a nyolcvanas években egyre inkább háttérbe került előadói pályája.
Ezután 2010-ig a regensburgi egyetem foniátriai és gyermekhallás-vizsgáló klinikáján gyógyított és oktatott. 1996-ban Bad Göggingben létrehozta az első bajor foniátriai rehabilitációs osztályt és egy logopédiai tanintézetet Regensburgban, az ezredfordulón a helyi egyetem fül-orr-gégész professzora, az egyetemi klinika osztályvezető főorvosa lett. A német állampolgárság felvételekor nem volt hajlandó lemondani a magyarról, amit csak a bajor állam külön engedélyével tarthatott meg. A
füttyhöz sem lett végleg hűtlen, 1990-es turnéján Japánban, majd az Orvosi Világkonferencia nyitóeseményén is hatalmas sikert aratott. Tizenkét albuma jelent meg, 2007 szilveszterén a Müncheni Szimfonikusokkal lépett föl a bajor fővárosban.
1999-ben a SOTE díszdoktora, 2013-tól az ELTE és a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanára lett, utóbbi Fül-orr-gégészeti Klinikáján hang- és nyelésterápiai ellátást, illetve foniátriai szakorvosképzést végez.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal fül-orr-gégészeti rendelőt és továbbképző központot hozott létre. 2012. április 16-án az ő kezdeményezésére tartották meg a hang világnapja első hazai rendezvényét. 2009-ben megkapta a Német Szövetségi Köztársaság Érdemkeresztjét, 2015-ben a Pro Cultura Hungarica díjat. 2021-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje tulajdonosa, 2022-ben az MTA külső tagja lett.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
