Közel 7000 darabos éremkincsleletre bukkantak tavaly év végén a Ferenczy Múzeumi Centrum régészei a Pest megyei Újlengyel középkori lelőhelyén. A felfedezés egyedülálló.
A két napos mentőfeltárást Nagy Balázs, a múzeum numizmatája vezette a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseivel összefogásban. A kutatást az alapozta meg, hogy 2019-ben már előkerült innen egy közel 150 darabból álló éremlelet, számolt be az intézmény Facebook-oldalán.
A decemberi régészeti bejárás során fémkeresővel további érmek után kutattak. Az előkerült kincsleletet végül az eredeti helytől egy kissé távolabb, egy közeli dombon találták meg.
A felszíni pénzek sűrűsödési irányát figyelembe véve a szakemberek egy 1×1 méteres aknát nyitottak meg, ebből került elő egy edény, amelynek a hasát a pénzekkel együtt kitépte az eke. Ritkán figyelhető meg ilyen jól, miként rombolja, bolygatja meg a mélyszántás a földben rejtőző emlékeket.
A kincs esetében az eke kettétörte az érmeket tartalmazó edényt, és egy adott irányban elhúzta azokat, így követni lehetett a széthúzott, kupacokban heverő pénzeket. A széttört edényt nem lehetett egy darabban tartani, így a benne lévő érmeket a helyszínen felszedték.
A leletegyüttes közel 7000 darab ezüstpénzből és 4 aranyérméből állt: a legkorábbi veret egy Lucius Verus (161–169) ezüst denarius, továbbá egy tucat aquileiai denárt, illetve javában I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516–1526) korabeli denárokat és obulusokat tartalmazott.
Kép forrása: Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldala
A felszedés során az edény has vonalában egy szövet alatt négy, Mátyás korabeli aranyforint lapult. A mosás során figyeltek fel egy vatikáni denárra, amely II. Piusz (1458–1464) pápa pénzkibocsátásából származik, és igen ritka éremnek számít Magyarországon.
A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amelyen a 15-16. század fordulóján 7 lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni. A kincset az akkori emberek a településükön, valószínűleg egy támadás során rejthették el, a Pestet Nagykőrössel összekötő út mentén.
A lelet záródási idejét a legkésőbbi veret 1520-ra keltezi, ezért az elrejtését okozó támadást az 1526. évi török pusztítással hozhatjuk összefüggésbe, egészen pontosan azzal az eseménnyel, amikor a török had 1526-ban Ibrahim pasa vezetésével Budáról Szeged irányában haladt.
Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkák. Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű éremkincs, amely eddig előkerült, így komoly kutatási eredménynek számít.
További információkért látogasson el ide.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
