50 évét ünnepelte a nagykaposi sakk-kör Orosky Tamás2025. 09. 18., cs – 15:56 Nagykapos |
Megalapításának 50. évfordulóját ünnepelte nemrégiben a nagykaposi sakk-kör.
A „Gens una sumus” (Egy család vagyunk), a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) jelmondatának égisze alatt megtartott jeles eseményen több, mint 50 meghívott vendég volt jelen, köztük egykori illetve jelenlegi tagok, valamint a II. ligás Energetik Veľké Kapušany játékosai. Az ünnepséget jelenlétével megtisztelte a város polgármestere, Petrikán Péter is.
Örömteli eredmények, bosszantó kudarcok
A Református Lelkészi Hivatal és Ifjúsági Központban zajló program első szereplői a Vajáni Egyházi Alapiskola mazsorettcsoportjának tagjai voltak, majd Vargovčik Papp Zsuzsanna, az említett oktatási intézmény pedagógusa, az ottani sakk-kör vezetője köszöntötte az egybegyűlteket az erre az alkalomra írt saját versével.
Ezt követően a sakk-kör megalapítója és egyben a nagykaposi sakk-klub elnöke, Papp László vette át a szót. Ünnepi beszédében az elmúlt évtizedek történéseit elevenítette fel, részletesen kitérve a rendszerváltás előtti, illetve a mostani járási, kerületi vagy országos szinten elért egyéni és csapatsikerekre, valamint a határon túli kiváló szereplésre. Szólt az ezzel járó utazások fáradalmairól, az elért eredmények öröméről és a kudarcok bosszúságáról.
Kapcsolódó cikkünk
Annak ellenére, hogy az utolsó két fordulóban vereséget szenvedett, a következő kiírásban is a II. liga D csoportjában folytathatja szereplését az Energetik Veľké Kapušany sakkcsapata.
Nemcsak rajtunk múlott, a többi, kiesésre álló csapattól is függött sorsunk, de végül jól alakult az utolsó forduló
– kezdte értékelését Papp László, a nagykaposi sakk-klub elnöke.
Az utolsó játszmákig izgulnunk kellett. Amikor a bajnokság kezdetén döntetlent értünk el a mostani győztes Margecany ellen, akikről tudtuk, hogy komoly játékerőt képviselnek, majd a szintén jó képességű játékosokból álló Gelnicát magasan vertük, nem gondoltam volna, hogy az utolsó pillanatokban dől el majd a sorsunk
– fűzte hozzá.
10. forduló: Veľké Kapušany–Humenné C 1,5:6,5, nagykaposi pontszerzők: Juhar Roman, Paluch László, Tóbiás Győző 0,5-0,5.
11. forduló: Veľké Kapušany–Stropkov/Svidník B 2:6, Paluch 1, Mihail Bemak, Arkagyij Vorovics 0,5:0,5.
A bajnokság végeredménye: 1. Margecany 28 pont, 2. Moldava n/B. 25, 3. Stropkov/Svidník B 19… 10. Veľké Kapušany 13.
A jó rajtot azonban váratlan vereségek követték.
„Nem mindig sikerült a legjobb felállásban asztalhoz ülnünk, mindig közbejöttek váratlan dolgok. Az utolsó két forduló eredménye is leginkább erre vezethető vissza, nem mellesleg ezekre a találkozókra ellenfeleink a legerősebb felállásban álltak fel. Szerencsére voltak olyan húzóembereink, akik mindig a maximumot tudták nyújtani.
Kiemelném közülük Tóbiás Győző játékát, aki minden fordulóban rendelkezésünkre állt, s ezalatt a legtöbb pontot (7) gyűjtötte, mindössze egy veresége volt. Mihail Bemak, Paluch László és Juhar Roman szintén mind a 11 mérkőzésen jelen voltak, ők 5,5–5,5 pontot szereztek. Ukrán erősségünk, Olga Jusko 9 fordulón át volt velünk, s 4,5 pontot szerezve ugyancsak hozzájárult bennmaradásunkhoz”
– zárta nyilatkozatát a klubelnök, aki ha tehette (vagy a helyzet úgy követelte meg), maga is a sakktáblához ült.
Az Ung-vidékiek 4 győzelemmel, 1 döntetlennel és 6 vereséggel, a bentmaradást érő 10. helyen végeztek.
Ukránok segítsége
A továbbiakban elismerően szólt a sakkcsapat három ukrán légiósáról Jusko Oľgáról, Bemak Mihailról és Vorovics Arkagyijról, akik meghatározó egyéniségei az együttesnek. Az említettek ezt bebizonyították egy házon belül rendezett sakkversenyen is, amelyre 16-an neveztek be. A 7 fordulóból álló, 2×5 percig tartó rapid megmérettetésen a veretlen, 7 pontot szerző győztes, Juhar Roman mögött az 5 pontos Jusko Oľga végzett, a szintén 5 pontos Paluch László és Remák Dezső előtt.
Fél ponttal lemaradva lett az ötödik, a legjobb külföldi játékosnak járó különdíjat kiérdemlő Vorovics Arkagyij, aki a versenyt követően lapunknak is nyilatkozott:
„Nagyon örülök, hogy itt lehetek az évfordulós ünnepségen. Mindezt Papp Lászlónak köszönhetem, hiszen 2002-ben nyújtott segítő jobbot, s ajánlatát elfogadva kerültem Nagykaposra, egy remek társaságba. Remélem, játékommal továbbra is segíteni tudom a csapatot és hozzájárulok ahhoz, hogy a jövőben is sok szép sikert érjünk el.”
Vorovič egyébként háromszor volt Kárpátalja legjobbja, s Nagykapos előtt Nagymihályban játszott.
Más díjazottak
A további különdíjak (a legjobb, házon belüli versenyző Remák Dezső, a legjobb női játékos Dančejová Katarína, a legfiatalabb induló Végső Zsolt lett) átadása után az ünnepség közös fotózással és kötetlen beszélgetéssel folytatódott, s azzal a konklúzióval zárult, hogy egy családként mindig van miből erőt meríteni, ezért is születhetnek a szép emlékek, sikerek.
Kapcsolódó cikkünk
Holtversenyben végzett a harmadik helyen a II. ligás nagykaposiakat erősítő, zétényi Remák Dezső az idei, immár 20. Encs Kupa elnevezésű nemzetközi sakkversenyen.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei településen rendezett seregszemlén 26-an foglaltak helyet az asztalok mögött a művelődési központban. Remák rendszeres résztvevőként biztató előjelekkel érkezett a versenyre, kihívói nem voltak számára teljesen ismeretlenek. Tavaly holtversenyben a 4. helyen zárt, és a legjobb szeniornak járó díjat is átvehette.
A 2×15 percig tartó, 7 fordulós, svájci rendszerű rapidversenyt győzelemmel kezdte, a második partit viszont elvesztette, majd sorozatban három győzelmet aratott.
„Az utolsó két fordulóban dőlt el, hányadik helyen végzek.
Az utolsó előtti játszmában a velem azonos pontszámmal rendelkező Landenbergerrel kerültem szembe. Izgalmas, fordulatos mérkőzés volt, végül is jobbnak láttuk mindketten, ha megegyezünk egy döntetlenben.
Az utolsó fordulóban a vezető helyen álló, későbbi tornagyőztes Horváthot kellet volna legyőznöm ahhoz, hogy az első vagy a második helyen végezzek. Egy vereséggel viszont akár lejjebb is csúszhattam volna. Győzelemre nem számítottam, a döntetlent pedig ez esetben nagyon is elfogadható eredménynek vallottam – számolt be lapunknak encsi szerepléséről Remák. – Ezen a tornán mindig erős mezőny gyűlik össze, a vármegye kiválóságai közül többen is itt vannak. Ezért is nagyon örülök annak, hogy most egy hellyel előrébb sikerült végeznem, s a képzeletbeli dobogóra én is felállhattam. Remélem, jövőre ismét itt lehetek, szívesen térek vissza ide.”
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
