Idén először, még pontosan nem tudni mikor, de összevont megyei és helyhatósági választásokat tartanak. Bár szokássá valószínűleg nem válik, könnyen előfordulhat, hogy két évre rá, a parlamenti és a köztársasági elnöki választást is hasonló formában rendezik majd meg.
Az már bizonyos, hogy 2024 tavaszán nem csak a parlamenti választásra, de egy új köztársasági elnök megválasztására is sor kerül (egy EP-választást megelőzően). Egyelőre még csak fel sem merült kormánykörökben, hogy a két választást egy napra tegyék, pedig meglenne a logikája. Bár elsőre azt gondolnánk, de gazdaságilag nem lenne feltétlenül kifizetődő az összevont választás, hiszen választási bizottságból, szavazatszámlálókból, szavazólapból és urnából is ugyanúgy kettő kellene – a törvény egyedül a választási helyiség esetében nem rendelkezik erről.
A kampány szempontjából ugyanakkor igen érdekes helyzetet teremtene egy összevont választás.
Az összevont megyei és helyhatósági választások ötlete nem Matovičéktól jött, azt még az előző garnitúra vezette be, elvileg azzal a céllal, hogy csökkentsék a választási költségeket.
Oh mondd, te kit választanál?
Ha volt hátsó szándék Ficóékban, ha nem, 2022 őszén – vélhetően október 29-én, de majd Boris Kollár eldönti – egyszerre választhatunk majd polgármestereket, önkormányzati és megyei képviselőket, valamit megyeelnököket is. Ezt követően vissza is térünk a megszokott, négy éves ciklusra, Ficóék ugyanis csak egyetlen választási kör erejéig, 2017 és ’22 között vezették be az ötéves megyei mandátumot.
A 2024-es szuperév mindenképp újdonság lesz, lévén mióta a „nép” választja a köztársasági elnököt, azaz 1999 óta, soha nem tartották egyszerre, egy évben a parlamenti és az elnökválasztást. Ez annak fényében különösen meglepő, hogy Szlovákiában nemzeti sport a kormánybuktatás.
Ezzel az új jelenséggel kapcsolatban számos kérdés felmerül. Csak a két legérdekesebb. Lehet-e egyáltalán egy napon tartani a két választást? Indulhat-e egyszerre köztársasági elnök-jelöltként és parlamenti választási listán egy-egy politikus? Fico például megteheti, hogy listavezetőként elindul a Smer-SD színeiben, közben újra megpróbálja a feneke alá húzni az elnöki széket?
Szlovákiában van egy plusz jelentősége is a köztársasági elnöki választásnak. Nem példátlan, hogy egy-egy honatya politikai tőkét szeretne kovácsolni egy jól sikerült elnöki kampányból. Bár nem könnyű, mert teljesen jellegtelen figura volt, de emlékezzünk csak vissza Radoslav Procházkára, aki 2014-ben Fico (28%) és Andrej Kiska (24%) mögött 21%-kal a harmadik helyen zárta az elnökválasztás első fordulóját. A lendületet két éven át őrizgetve ’16-ban épp hogy, de sikerült bejutnia a parlamentbe. Más kérdés, hogy ott aztán Bugárékkal együtt pártja, a Sieť aléltan omlott a Smer utóbb halálosnak bizonyuló karjaiba, de Procházka végülis sikerrel járt. Hasonlóval próbálkozott a sokszor inkább kiégett, alkoholista stand up komikusnak, semmint államférfinek tűnő Štefan Harabin is, aki szintén egy elsőfordulós elnökválasztási harmadik helyet próbált meg egy évvel később parlamenti mandátumra váltani – minimális sikerrel. Három százalék alatti eredményének köszönhetően még a kampányba ölt pénzét sem kapta vissza. Ma már hajlamosak vagyunk elfelejteni, de Zuzana Čaputová szintén pártpolitikusként kezdte, a Progresívne Slovensko alelnöke volt, mielőtt beköltözött volna a Grassalkovich-palotába.
A törvény jobb és bal keze
A DenníkN által megszólaltatott jogász, a Comenius Egyetem jogi karának oktatója, Marek Domin szerint sem az alkotmány, sem a törvény nem tiltja, hogy valaki egyszerre, egyazon időben elnökjelöltként és képviselőjelöltként is megméresse magát. Ilyesmire ugyan még nem volt példa, de jogi akadály nincs.
A törvény csak azt tiltja, hogy valaki egyszerre lássa el mindkét funkciót. Annak a szerencsés jelöltnek, akinek egyszerre sikerül elnökké és képviselővé is választatnia magát, döntenie kell, melyik funkciót vállalja.
Sőt, az alkotmányban az áll, ha egy parlamenti képviselőt választanak elnökké, mandátuma azonnal megszűnik. Némi zavart okozhat azonban, hogy a parlamenti választásokon mandátumot szerző politikusokból nem lesz azonnal képviselő, általában több hétig tart, mire leteszik az esküt és feláll az új törvényhozás.
A másik kérdés, rendezhetik-e egyszerre a két választást. A parlamenti választást tavalyelőtt február 29-én rendezték, az elnökválasztás két fordulójára egy évvel korábban, márciusban került sor. A törvény nem rendelkezik arról, hogy ne lehetne egy napon tartani a két választást, ugyanakkor megszab bizonyos időkeretet. Az új köztársasági elnököt legkésőbb 2024. április 16-án, pontosabban még előtte, a legközelebbi szombaton meg kell választani, ugyanis az alkotmány szövege úgy szól, legfeljebb hatvan nappal a köztársasági elnök mandátumának lejárta előtt (az eskütétel napjától számított öt év) meg kell tartani a választást.
A legkorábbi lehetséges időpontról azonban nem rendelkezik a törvény – mondja Domin.
A parlamenti választásokra vonatkozó szabály szerint legkésőbb az előző, négy évvel korábbi választások napján, pontosabban az ehhez legközelebbi szombaton kell megtartani az új választást, elkerülendő az előző parlament „túlszolgálását”. A parlamenti választás 2024-ben tehát legkésőbb február 24-én, szombaton lesz. Elvileg lehetőség lenne ezen a napon tartani az elnökválasztás első fordulóját, csakhogy a megválasztott elnök eskütételére így is, úgy is csak június közepén kerülne sor. Teljesen valószínűtlen, de jogilag elfogadható helyzet lenne az is, ha a köztársasági elnököt már 2023 nyarán megválasztanák, de hamarabb mint a következő év júniusa, akkor sem léphetne hivatalba.
Tolongás az urnáknál
Más kérdés, lenne-e egyáltalán értelme egyszerre rendezni a két választást? A törvény ugyanis kimondja, mit sem számít, hogy egy napon kerül sor a két választásra, egymástól függetlenül kell megszervezni mindkettőt. Egyedül a választási körzetek kijelölését lehetne összekötni, mondja a szakember, arról ugyanis minden esetben a helyi önkormányzat dönt. Így az előfordulhat, hogy egyazon választási helyiségben „tartják” majd a két választást, viszont választási bizottságból minden esetben kettő kell majd.
Ismerve az átlagos választási helyiségek méretét, könnyen elképzelhető, hogy a települések kénytelenek lesznek mindenképp kettőt kijelölni, hiszen egyben sok helyütt már most is nehezen férnek el a bizottsági tagok, arról nem is beszélve, hogy
a parlamenti pártok közül sokan már most lepkehálóval kénytelenek fogdosni a bizottságba jelölhető civileket, kevés az olyan népes tagsággal rendelkező párt mint a Smer-SD, vagy volt az MKP.
Zárásul még egy érdekes apróság. Bár a pozíció egyre inkább kiüresedőben van, s a brüsszeli szép reményeket lassan felváltja a kőkemény realitás, 2024-ben egy harmadik választásra is sor kerül, ugyanis EP-választások lesznek Szlovákiában. Várhatóan a szokásos rekorderedménnyel, az ország ugyanis az elmúlt 17, akkorra 20 évben rendre sereghajtó volt a választási részvétel tekintetében.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
