Kedden hallgatta meg a bíróság a marokkói származású barcelonai merénylő, Junesz Abujakub feltételezett társait; a nemrégiben Turkuban támadó terrorista szintén marokkói migrációs háttérrel rendelkezik, sőt mindeközben Marokkóban egyaránt őrizetbe vettek egy butángázpalackokkal dolgozó férfit, aki vélhetően lakótársa volt Abujakubnak.
„Az ember esze megáll” – fakadt ki Georg Spöttle, biztonságpolitikai szakértő az M1 stúdiójában szerda reggel, akit az háborított fel, miként fordulhat elő a XXI. században, hogy az EU rendőrségi rendszerei nincsenek összekapcsolva egymással, így ha valaki menedékkérőnek jelentkezik, leveszik az ujjlenyomatát és biometrikus fotót készítenek róla, a későbbiekben kvázi világkörüli útra indulva további 6-7 országba jelentkezhet be ugyanennyi néven.
14 néven, 14 évesek között
A berlini gázoló például 14 különböző néven futott, melynek köszönhetően havi több ezer eurót kaszált illegálisan a menedékkérő hivataloktól, ahogyan tette azt a turkui merénylő is.
Abdel Rahman szintén bejárta Észak-Európa nagy részét, mialatt rendszeresen pénzt vett fel a szociális intézményektől – menedékkérelmét a finnek nem mellesleg tavaly utasították el.
A biztonságpolitikai szakértő felháborodása érthető
„Ha ez így van, miért van még szabadlábon; mit keres az országban; hogyan járhat 13-14 éves gyerekekkel egy osztályba?” – tette fel a kézenfekvő kérdést Georg Spöttle, aki szerint Rahman akár potenciális célpontokat is láthatott volna diáktársai személyében.
Ráadásul a Helsinki Bizottság és egyéb emberjogi szervezetek jó ügyvéddel látják el, hogy a bíróságon arra apellálhassanak: az elkövető nem volt beszámítható, melynek eredményeképp néhány éves pszichiátriai gyógykezelés után szabadulva új merényletet hajthat végre – ilyesmire is volt már példa.
Minden út Marokkóba vezet?
A turkui merénylő ugyanúgy marokkói migrációs háttérrel rendelkezett, akárcsak barcelonai sorstársai, a szakértő szerint pedig elképzelhető, hogy összefüggés rejlik a két eset között, elvégre a jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező országnak létezik egy igen sötét oldala is.
A témában továbbiak és a televíziós beszélgetés hanganyaga is elérhető a hirado.hu oldalra kattintva.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
