Több ezer egykori devizahiteles számára csillanhat fel a remény azzal, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) a Fővárosi Törvényszéknek egy konkrét ügyben feltett kérésére vizsgálni kezdte, uniós jogba ütközik-e az elszámoltatási, illetve a forintosítási törvény néhány paragrafusa. Az uniós vizsgálat hírére a Fővárosi Ítélőtábla fel is függesztette a kérdéses pert az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának befejeztéig. – Azért lényeges az ítélőtábla döntése, mert ezt megismerve a napokban egy másik, hasonló, a kecskeméti bíróságon tárgyalt ügyben is felfüggesztette a pert a tanácsvezető bíró. Vagyis joggal számíthatunk arra, hogy minden olyan ügyben, amelyet érint az Európai Unió Bíróságának eljárása, megtörténhet ugyanez – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Léhmann György, az ominózus ügyet képviselő ügyvéd.
Léhmann György szerint ha az európai jogászok egyetértenek az ügyvéd álláspontjával, azaz úgy döntenek, hogy a két törvény megnevezett paragrafusai szemben állnak az uniós joggal, úgy a döntésük kötelező a hazai bíróságok számára. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ezek a törvényhelyek nem alkalmazhatók a hazai gyakorlatban sem. Az uniós csatlakozáskor ugyanis elfogadta hazánk, hogy amennyiben a hazai törvények szemben állnak az uniós jogszabályokkal, úgy az utóbbiakat kell alkalmazni. Ez esetben az uniós joggal szemben álló paragrafusok alkalmazása miatt elutasított pereket is újra lehet indítani, azaz hatalmas mennyiségű ügy kerülhet ismét a bíróságok elé. Ezzel megnyílik az esély arra, hogy nagyon sok adós kedvezőbb feltételekkel zárhassa le hitelügyletét, mint ahogy jelenleg tehetné. S ami talán még lényegesebb, nem csupán a peres eljárásnál tartó ügyekre kell majd alkalmazni az EUB döntését, de a már a végrehajtási szakaszban járókra is. Vagyis felcsillan a reménysugár azoknak a pereskedő adósoknak is, akik a feje fölül már csaknem elárverezték a tetőt.
– Jó esélyt látok arra, hogy az Európai Unió Bírósága azonosul álláspontunkkal, mert megítélésem szerint az unió alapjogi chartájával is szemben állnak a vitatott paragrafusok. Azt tervezem, hogy amennyiben az európai bíróság megállapítja, hogy a kérdéses bekezdések szemben állnak az uniós joggal, az összes olyan pert újraindítom, amelyben a keresetünket a kifogásolt paragrafusokra hivatkozva utasították el – hangsúlyozta az ügyvéd. Erre azonban még várni kell, hiszen Léhmann György szerint – bár nehéz megbecsülni – a tapasztalatok azt mutatják, legalább két évet várni kell a döntésre. Lényeges azonban, hogy addig sem születhet végleges döntés ezekben az ügyekben.
Kérdésünkre a jogász elmondta, az uniós eljárást elindító ügyben a szerződés egyes feltételeinek érvénytelensége – nevezetesen az egyoldalú kamatemelés, illetve az árfolyamkockázat – miatt támadták a hitelt nyújtó bankot. Az elsőfokú bíróság a banki elszámolási, illetve a forintosítási törvény bizonyos paragrafusaira hivatkozva hiánypótlást írt elő. Ezek szerint csak akkor kérheti a hitelszerződés teljes vagy részleges érvénytelenítését a perben az adós, amennyiben a kérelmező megnevezi, hogy milyen jogkövetkezményt alkalmazzon a bíróság, illetve az abból fakadó elszámolás pontos összegét is meg kell neveznie. Erre az összefüggésre egyébként az ítélőtábla egy korábbi végzése is rámutat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 19.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
