Szlovákia ismét hátrébb csúszott a Transparency International 2025-ös Korrupcióérzékelési Indexén (CPI). Az ország 48 pontot ért el a maximális 100-ból, és a 61. helyen végzett 182 vizsgált állam közül. Bár ez még nem a 2012-es módszertani váltás óta mért legrosszabb eredmény, a tendencia egyértelműen romló: két év alatt érezhetően gyengült a közbizalom az állam korrupcióellenes képességeivel szemben.
A visszaesés mögött több, egymást erősítő tényező áll. A büntetőpolitikai változások – alacsonyabb büntetési tételek, rövidebb elévülési idők – a gyakorlatban is éreztetik hatásukat, több ügy megszűnt vagy el sem jutott a bíróságig. Jelentős hatása volt a speciális ügyészség megszüntetésének és a nemzeti bűnüldöző egység átalakításának is, ami a korrupció feltárásának intézményi kapacitását gyengítette. Mindehhez társul a jogállami fékek körüli vita, a gyorsított törvényhozási eljárások, valamint a közmédia és a civil szféra függetlenségével kapcsolatos bírálatok.
A következmények számszerűsíthetők. A rendőrségi adatok szerint rekordalacsony a korrupció miatt vizsgált személyek száma, miközben az ügyészség tavaly egyetlen magas szintű korrupciós ügyet sem tárt fel. Szlovákia így az Európai Unió átlagától is tovább távolodott: a 62 pontos uniós középértékhez képest már 14 pontos a lemaradás.
A CPI nem közvélemény-kutatás, hanem szakértői és üzleti körökben mért percepciókon alapuló mutató. Tizenhárom független intézmény – köztük a Világbank és a Világgazdasági Fórum – adatait összegzi, és elsősorban azt vizsgálja, mennyire tartják tisztának a közszférát a befektetők és elemzők. A globális átlag 42 pont, és több mint egy évtized után először csökkent.
Csehország eközben mérsékelt javulást ért el: 59 ponttal a 39. helyre lépett előre, de még így is az uniós átlag alatt maradt. A régió egészét nézve azonban a különbségek markánsak. Észtország, Lettország és Litvánia továbbra is a közép-európai mezőny előtt jár, míg a visegrádi országok közül Magyarország a 84. helyen áll 40 ponttal – ezzel Bulgáriával együtt az EU sereghajtói közé tartozik. Lengyelország 53 ponttal az 52., Szlovénia a 41., Ausztria a 21. helyen végzett. Ukrajna a háború ellenére egy pontot javított, a 104. pozíciót foglalja el, Oroszország viszont a lista alsó harmadában maradt.
A régiós összevetés azt mutatja: nem pusztán statisztikai elmozdulásról van szó. A befektetői és szakértői bizalom a térségben is differenciálódik, és ahol az intézményi stabilitás, az átlátható törvényhozás és a következetes jogérvényesítés hiányzik, ott a pontszámok gyorsan olvadnak. Szlovákia számára a kérdés már nem az, hogy volt-e figyelmeztetés, hanem hogy mikor és milyen irányban indul el a korrekció.
Körkép.sk, TIS, ČTK
Nyitókép forrása: transparency.org
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
