anapság a nemzeti oldal körében is egyre inkább terjed a Zeitgeistnak nevezett mozgalom iránti szimpátia. A legtöbb embernek a hangzatos fő direktívákon kívül, mint fenntarthatóság, környezetvédelem és békésebb társadalmi struktúra más nem igazán jut eszébe, hiszen (itthon legalábbis) az aktivistái erre helyezik a hangsúlyt. Miért is kell foglalkoznunk a Zeitgeist-jelenséggel? Azért mert káros, és az igazságkereső embereket könnyen befolyásolhatják azzal, hogy bár kritikai módon állást foglalnak a mai rendszer ellen, valódi megoldást nem nyújtanak. Egy alapvetően kapitalizmus elleni mozgalomról van szó, amely mind társadalmi, mind gazdasági és környezeti szempontok alapján bírálja a mai demokratikus rendszereket, ami – felületesen nézve a propagandájukat – vonzó lehet, de mélyebbre kellene ásni, hogy átlássuk, miről szól ez pontosan.
Mi is pontosan a Zeitgeist? Egy alulról szerveződő mozgalom. A 2007-es Peter Joseph által készített Zeitgeist, a film című alkotása alapján jött létre ugyanezen a néven, aminek szellemi alapját Jacque Fresco futurista-technokrata elmélete adta, miszerint a társadalomnak az erőforrás alapú gazdaságra kell átállnia, lényegét tekintve egységbe forrva az emberiségnek, és a tudomány legújabb eredményei alapján kell dolgoznia folyamatosan fejlődve, így fenntartva önmagát és a bolygót.
Először is, vegyük a filmet. A Zeitgeist filmeket egyesek világot rengető alkotásokként emlegetik. Három rész is készült, az első 2007-ben, a második rá egy évre és az utolsó 2011-ben. Ebben a cikkben az első rész kritikájáról lesz csak szó, azon belül is a kereszténységgel kapcsolatos téveszmékről egy kicsit részletezve. Az első rész eleje lényegében sablonosan vallásellenes (azon belül is kimondottan keresztényellenes), ráadásul nem is tényszerű érveket hoz fel. Amivel meggyőző lehet a laikusok számára, pl. az, hogy a kereszténységet csillagászati allegóriának próbálja definiálni, ami a saját szájíze szerint sikerül is a készítőknek, Thomas Paine gondolatait alapul véve (de afféle Badiny Jós módszerekkel operálva). Aztán a film áttér arra, hogy az Egyházat lényegében azért hozták létre, hogy a világ felett gazdasági hatalmat gyakoroljon. Többek között a hierarchiát is a Vatikán számlájára írja (mintha előtte több ezer évig a különféle birodalmak véletlenül sem arra épültek volna), és olyan dolgokat hoz fel ellene, amit akármilyen nem keresztény kor, vallás vagy rendszer ellen is fel lehetne.
De nézzünk csupán két dolgot a sok közül tényszerűen, a film állításaival kapcsolatban, már is megvilágosodik a film első részének hiteltelensége.
Az igazság az, hogy Jézus a Gnosztikusok keresztény szekta Napistene volt.
Amennyiben egy szektáról van szó, miért általánosítja később az egész Egyházra vonatkozólag azt a tézist, miszerint Jézusban egy napistent láttak? A gnosztikusokat üldözte az Egyház már az első századokban, ez köztudott. Ezen kívül nem tudni semmilyen forrásból, hogy a gnosztikusok hittek volna akármilyen „Napistenben”, vagy Jézusra ezt a kifejezést akár használták volna. A kereszténység pedig, sőt előtte a judaizmus is bálványimádásnak minősít minden olyan cselekedet, amikor az imádat tárgya nem elsősorban Isten (2Móz 20:2-5). Ez magába foglalta az égitestek imádatát is (hangsúlyozottan a Nap és a Hold, ami már a Genezisben is megjelenik), az ezért járó büntetés pedig a halál volt (5Móz 17:2-5). Aztán igen sok bibliai idézetet ragadnak ki az Írásból, hogy alátámaszthassák, Jézus lényegében egy ősi gyakorlatnak, a Napkultusznak a megtestesítője csupán, de aki csak kicsit is józan ésszel rendelkezik, látja, hogy igen erőltetett. Már itt kitűnik az alkotók hozzá nem értése (vagy inkább félrevezető szándéka?), hogy alapvető dolgoknak sem jártak utána, de nem csak a kereszténységgel kapcsolatban.
Hórusz története nagy vonalakban az alábbi: December 25-én születik, Ízisz-Meri, a szűz gyermekeként. Ezt egy keleti csillag felragyogása kísérte, amit három király követ, hogy meglelje és magasztalja a megváltót. 12 évesen tanítónak áll, 30 évesen kereszteli meg Anup. Hórusznak 12 követője volt, akik vele utaztak. Csodákat vitt véghez: gyógyított és vízen járt. Hívták Igaznak, Fénynek, Jó Juhásznak, Isten Bárányának, satöbbi. Typhon árulása után keresztre feszítik, majd három nap után feltámad.
A kutatók Hórusz születésének idejét az ún. „koiak” hónapra teszik, ami novembernek felel meg. Hórusz szűztől való születése ugyancsak ferdítés, hiszen Ízisz és Ozirisz gyermeke. A három király megjelenése, megkeresztelése, 12 tanítványa és a keresztre feszítése mind-mind légből kapott dolgok, amik láttán az egyiptológusok elsírják magukat. Korántsincs tehát annyi hasonlóság.
De csupán Jézus születésénél maradva: nem tudjuk napra pontosan, hogy mikor született, erről a Biblia nem számol be, ennek történelmi hagyománya van, akárcsak a három királyoknak (melyeknél pontos számot nem tudunk, csupán hogy háromféle ajándékot vittek Jézusnak [Mt 2:11]). De nem is az a lényeges, hogy mikor született, hanem az, hogy megszületett, vagyis Isten megtestesült.
Lényegileg kereszténységet csupán mesének, Napkultusznak titulálja végkövetkeztetésben a film első harmada, de inkább a film olyan, mint egy mese, mert súlyos ténybeli tévedésekkel támasztja alá mondanivalóját.
A film második részében az USA-ban történt 9/11-es merényletet vizsgálják, minden átmenet nélkül az elsőből, amiben a merénylet valódi hátterét az USA kormányának tulajdonítják. A támadás után a terrorizmus kifejezés használatával lényegében bármilyen kül- és belpolitikai célt elérhetnek az Államok, így legitimizálni a közelmúlt háborúit, valamint ellenségképet adni az embereknek. Alapvetően ez a rész összességét tekintve objektívebb, bár nyilvánvalóan az első rész mellé rakva azt is gondolhatná az ember, „a kereszténység és 9/11 is hazugság”. És ha valaki annyira intelligens, hogy elhiszi, a 9/11 mese, akkor a kereszténységet is annak kell tartania. Szép kis árukapcsolás…
A harmadik rész a jegybankrendszerről szól, azon belül is leginkább az amerikai Központi Bank manipulációiról, és hogy kik állnak a hátterében, történelmi áttekintést adva a pénzügyi válságok kapcsán. Nagyjából bemutatja, milyen összefüggés van a nemzetközi bankok és a háborús érdekek között, ámbár sikerül gyenge kapcsolatot vonnia a III. Birodalom és az amerikai szabadkőművesek között (azt állítják, Hitlert a kezdetektől ezek a körök pénzelik, így azt sugallják, „ergo ő is ugyanolyan sátáni, mint a ma hatalmon lévők, és nincs semmi különbség a két rendszer között”), az első részhez hasonló ferdítésekkel. Végül is az USA-t teljes párhuzamba vonja a III. Birodalommal.
A film vége felé így erőteljesen a szokásos anarchista „minden rendszer egyforma”-gondolat alapján hangsúlyozza a film, hogy az emberiséget mindig és mindenkor átverték. Legalábbis a tények és a kitalációk ilyetén egybemosásánál nem nehéz elhinnie az átlagembernek, aki e filmben kap egy könnyen emészthető választ arra, hogy most miért rossz globálisan a világ. A tömegkommunikációról, médiáról és káros társadalmi jelenségekről is szó esik, amivel egyetérthetünk, hiszen kevesen állnak kritikusan ehez a témakörhöz. Viszont a Zeitgeist pont hogy átesik a ló túloldalára, hiába nyitja fel az emberek szemét a szabadkőműves háttérmunkálkodások kapcsán (habár nem nevezi nevén konkrétan őket, ami furcsa), hiszen minden más utat lezár azzal, hogy zsarnoki, rossz, hazug és korrupt minden, ami eddig volt, és most van.
Az oszd meg és uralkodj gondolata jön elő a film legvégén, ahol a vallásokat, népeket, fajokat, országokat mind a rabszolgaság felé vezető útnak tartják.
Amíg az emberek különbözőnek látják magukat másoknál, addig rabszolgák is maradnak.
Nos, a szabadság, egyenlőség és testvériség utópisztikus képe felsejlik ebben a gondolatban, ami pedig tudjuk, hogy ugyanazoktól származik, akik a liberalizmust és a kommunizmust szabadították az emberiségre. A világkormány létrehozása is felsejlik a film végén, hogy ebbe torkollik minden, de még van esély természetesen a közös összefogással. A film valóban legnagyobb baja az, hogy a most zajló folyamatok egy részére választ ad, még pedig olyat, amit úgy tűnik, mintha más nem mert volna kimondani, ebben rejlik az ereje, de ugyanakkor nem elég az, hogy féligazságokkal operál, de többek között a kereszténységet vagy a hierarchikus rendszereket is elveti, mégpedig szimpla kitalációkkal, de sokszor akár érvek nélkül is.
A Zeitgeist-mozgalom eszmei alapjául a Vénusz Project szolgál („tudományos módszertanon alapuló társadalmi modell politikai döntéshozás nélkül”), melyet a fentebb említett Jacque Fresco álmodott meg.
A szociális problémák a hiányból erednek. Amíg néhány nemzet diktálja a világ erőforrásaihoz való hozzáférést, addig mindig is lesznek nemzetközi viták függetlenül attól, mennyi törvényt vagy egyezményt írunk alá. Ha véget akarunk vetni a háborúskodásoknak, szegénységnek, éhínségnek, területi vitáknak és a nacionalizmusnak, akkor egy olyan jövőért kell dolgoznunk, amelyben minden erőforrást az összes ember örökségének tekintünk. A jelenlegi problémáinkat nem lehet megoldani egy olyan társadalomban, amelynek alapja a pénz, a pazarlás és az emberi kizsákmányolás.
Jacque Fresco fiatalon még a kommunizmussal foglalkozott, azonban attól elvileg elhatárolódott, mégis a közelében maradt, hiszen csakis szociális szempontok alapján építi fel az egész ideológiáját, mint a fentebbi sorokból kitűnik. A szülőföld és a nacionalizmus olyan dolgok, melyek a Zeitgeist világába nem illeszkednek bele, hanem problémák, amelyeket ki kell küszöbölni. A szociális problémák gyökerének már Jacque Fresco és a Zeitgeist előtt is sokan a hiányt nevezték meg, így ebben nem igen mond világrengető gondolatot. A jelenlegi gazdasági modell és társadalmi helyzet valóban tarthatatlan mind regionális, mind pedig globális szinten, aminek az ellenszere az észszerű erőforrás gazdálkodás. Arra azonban már létezik ideológia, amit úgy hívnak, hogy hungarizmus, ami ráadásul nem egy valóságtól elrugaszkodott, idealizált emberiségről szól, hanem figyelembe veszi a puszta tényeket és a természeti törvényeket.
A Zeitgeist követői, habár lehet, hogy nincsenek vele tisztában, egy teljes egészében materialista nézetet követnek, ami az anarchizmus és a technokrácia egyfajta szintézise. Konklúzióként elmondható, hogy a Zeitgeist mozgalomnak valóban vannak jó meglátásai, mint például hogy bizonyos érdekkörök kezében vannak azok a folyamatok, melyek jelenleg hazánkban és a világban is fenntartják a jelenlegi válságokat. Azonban teljesen, vagy akár részben is elfogadni naivitás lenne, hiszen komplex megoldással nem rendelkezik, mivel a szociális tényezőn kívül mást szinte nem vesz figyelembe. Ugyanolyan világmegváltó gondolatként jött elő, mint a kommunizmus („tudományos szocializmus”, ugye emlékszünk még), fejlődés és globális megoldások kulcsszóval, és politikán kívülálló dolognak állítja be magát, holott fellelhető benne egy fajta törekvés a Novus Ordo Seclorum felé, csak éppen vezetők nélkül és környezetgazdaságos módon. Miközben az ilyen emberek – Zeitgeist-aktivisták – a futurisztikus és világméretű, megvalósíthatatlan zöld anarchizmus után vágyakoznak önmegnyugtatásul, addig kisebb lépéseket már nem hajlandók tenni a megvalósítható megoldásokért.
Vass Zsigmond – Kitartás.hu
Forrás:kitartas.net
Tovább a cikkre »
