Június 29-én, Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén a pápa a vatikáni Apostoli Palotában található dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel, zarándokokkal. Beszédében Szent Péter és Szent Pál tanúságtételét állította a hívők elé. Emlékeztetett: az egyház egysége nem az egyformaságból, hanem a Szentlélek által összefogott egységből fakad.
Arra buzdított, hogy Róma védőszentjeinek közbenjárására egyre jobban értékeljük az egyház katolicitását, őrizzük a közösséget, és kitartóan járjunk tovább az egységkeresés és a párbeszéd útján.
Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes beszédét közreadjuk.
Kedves testvéreim, szép napot kívánok!
Ma Szent Péter és Szent Pál apostoloknak, Róma védőszentjeinek főünnepe van. Ez az ünnep arra az ősi kötelékre emlékeztet, amely a hit és a szeretet közösségében összekapcsolja a Rómában élő egyházat a világ összes többi egyházával.
E két apostol tanúságtétele mintegy az Újszövetség pecsétje. A vér, melyet ebben a városban ontottak, megmutatja, milyen messzire elér Isten szeretete, amelyet az Úr Jézus ajándékozott nekünk.
Igen, Krisztus evangéliuma az ő szavuk és vértanúságuk révén vert gyökeret Rómában, s éppen itt, a birodalom fővárosában mutatta meg megújító erejét: Isten újfajta megismerését, minden ember végtelen méltóságának felismerését, valamint az erő újfajta tapasztalatát, amely nem uralkodás, hanem az élet szolgálata.
Ma is jelen van közöttünk az Úr, aki szeretetből meghalt és feltámadt: tanúi által eljut a központokba és a perifériákra, a fővárosokba és a legtávolabbi vidékekre azok hangján, arcán és bátor döntésein keresztül, akik válaszoltak hívására: „Kövess engem!” Ezért ez az ünnep bennünket is bevon Péternek és Pálnak, vagyis magának Jézusnak a küldetésébe.
Kedves testvéreim, talán Péter és Pál nem is különbözhetett volna jobban egymástól. Más volt a származásuk, a műveltségük, a természetük; és nemcsak a meghívásuk előtt, hanem utána is, és az ő egyetlen Uruk nem tette őket egyformává. Mindegyikük a maga sajátos hangsúlyaival értette meg és hirdette az evangéliumot;
Az apostolok testületében Péter és Pál mégsem ellenfelek voltak. Épp ellenkezőleg: szinte jelképévé váltak annak a sokféle különbözőségnek, amelyet az egyetlen Lélek egységbe rendez.
Így Róma egyházának védőszentjei megélték a küzdelmet a hívők közötti közösségért: ismerték, szolgálták és az isteni élet szentségeként hirdették ezt a közösséget. Tanúságtételük döntő módon hozzájárult ahhoz, hogy a keresztény jelenlét a történelemben ne az uralomra, hanem a szolgálatra, az egységre és a kiengesztelődésre irányuljon.
Adja meg nekünk az Úr – Szent Péter és Szent Pál közbenjárására –, hogy egyre jobban értékeljük az egyház katolicitását, felismerjük annak értékét az emberek és a népek testvéri találkozásának szolgálatában, kerüljünk mindent, ami kikezdi vagy megsebzi a közösséget, és kitartóan járjunk tovább a keresztény egységkeresés útján, valamint a mindenkivel folytatott figyelmes és őszinte párbeszédben.
Mária, az apostolok királynője, oltalmazza mindig Isten népét Rómában és az egész világon!
A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:
Kedves testvéreim!
Ma van az úgynevezett Péter-fillér gyűjtésének napja. Szívből köszönöm mindazoknak, akik adományaikkal támogatják Péter utódaként végzett szolgálatomat. Folytassuk közös utunkat hitben és közösségben!
Védőszentjeink ünnepén szeretettel köszöntöm Róma lakóit és mindazokat, akik ebben a városban élnek. Gondolataimban és imádságomban különösen közel vagyok a betegekhez, a magányosakhoz és a fogvatartottakhoz.
Köszönetet mondok a plébánosoknak és minden papnak, a szerzetesnőknek és szerzeteseknek, akik Rómában szolgálnak, hogy jelenlétükkel és mindennapi szolgálatukkal életben tartják e város nagy keresztény szívét.
Köszöntöm az olaszországi Pro Loco önkénteseit, akik virágszőnyeget készítettek a Via della Conciliazione úton és a XII. Piusz téren. Köszönöm, és szívből gratulálok! Köszönetet mondok azoknak is, akik megszervezik az Angyalvár Girandoláját, hagyományos tűzijátékát és ünnepségét, amelyet idén Assisi Szent Ferencnek és az ő Naphimnuszának szentelnek. Örömmel köszöntöm továbbá két testvérület tagjait: a spanyol Nuestra Señora del Carmen del Camino de Zamora testvérületet és az Artenából érkezett Agonizzanti testvérületet.
Köszöntöm azokat a hajléktalan embereket, akik ma azért vannak a Szent Péter téren, hogy a L’Osservatore di strada, a L’Osservatore Romano mellékletének példányait osszák az embereknek. Köszönöm, és jókívánságaimat küldöm mindazoknak, akik ezt az újságot készítik és terjesztik!
Szép ünnepet kívánok mindenkinek!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
