Javuló költségvetés vagy súlyos hiány? Szeptemberben 92,8 milliárd forint volt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya a Pénzügyminisztérium adatai szerint. A számokból az is látszik, hogy a szeptemberi hiány kedvezőbb a tavalyinál, viszont a kilenc havi hiány még mindig meghaladja az 5200 milliárd forintot. A kilátásokat Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője vázolta az InfoRádióban.
Németh Viktória elmondta: átmeneti tényezőket neveznek meg a kiadott közleményben a hirtelen javulás okaként. Hozzátette: a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében volt egy 61 százalékos zuhanás.
„Mindez azt jelenti, hogy a minisztériumok és az állami szervek különböző projektjeit állították le hirtelen, és ezeknek a megtakarításai tükröződnek most a költségvetési számokban, jelentősen kedvezőbbé téve a szeptemberi hiányszámot”
– fogalmazott az elemző.
Kiemelte: éves szinten nagyjából ott tartunk, mint egy évvel ezelőtt. A GDP 5,5 százalékának felelhet meg az összesített hiány, ami az év első 9 hónapjára vonatkozik.
Bár a folyamatban lévő projektek leállítása hirtelen javulást okozott a költségvetésnek, azt megemlítette az elemző, hogy mindez hosszabb távon elmaradt állami bevételt is eredményezhet. Hozzátette: ne feledkezzünk el a multiplikátor hatásról sem, ami azt jelenti, hogy ezek a projektek adott esetben ösztönzik a gazdaságot és további adóbevételeket tudnak generálni.
A kormány korábban arról beszélt, hogy a hiánycsökkentést nem megszorításokkal, hanem az állam működésének karcsúsításával fogják elérni. Az elemző úgy látja, hogy ez látszik az adatokban, de másra is felhívta a figyelmet.
A másik fontos költségvetési tényező az volt, hogy az állam jelentősebb hitelt vett fel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF-hitel) előfinanszírozására.
Ez az Európai Unió koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítést célzó, NextGenerationEU nevű pénzalapjának a fő finanszírozási eszköze. Az egyes kormányok ezt a hitelt le tudják hívni, és elő tudják segíteni a gazdasági növekedést, illetve a társadalom felzárkózását – mondta el Németh Viktória.
A kormány korábban azt is közölte, hogy körülbelül 1000 milliárd forinttal mérsékli a felhalmozott hiányt, közben az éves hiánycélt 4218-ról 7100 milliárd forintra emelte. Az elemző ezzel kapcsolatban kiemelte: az egész évre vonatkozóan ebből az egyetlen adatból nem tudnak következtetéseket levonni, de az látszik, hogy
az európai uniós források miatt rendkívül nagy devizahitel-felvétel történt, ami nagyságrendileg a GDP 1,5 százalékának is megfelelhet, az összes hitelfelvétel pedig nagyságrendileg 3,5-4 százalék közötti értéket képvisel GDP-arányosan.
„Ez megfelel annak a százalékpontos aránynak, amivel nőtt az idei költségvetési hiány, tehát 3,7 százalékról felemelték 7,5 százalékra. Ezen kívül pedig érdemes számolni azzal is, hogy a gazdasági növekedés is elmaradt a várakozásoktól” – fogalmazott az elemző.
Hozzátette: a hiány mérséklése és a magasabb éves hiánycél egyszerre jelenik meg. A hiány mérséklése egy átmeneti tétel, viszont az év egészében lényegesen magasabb hiányszámot láthatunk a várakozások és előzetes adatok alapján, mint a tavalyi évben.
A cikk Kocsis Éva interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
