Május 3-án, húsvét 5. vasárnapján a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el a Regina caelit a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal. Beszédében a napi evangéliumból kiindulva arról beszélt, hogy mennyire felszabadító tudni azt, hogy Isten szemében mindannyian végtelenül értékesek vagyunk, és nem kell kényszeresen elismerést keresnünk.
Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, szép vasárnapot kívánok!
A húsvéti időben – a születő Egyházhoz hasonlóan –, visszatérünk Jézus szavaihoz, melyek az ő kínszenvedése, halála és feltámadása fényében mutatják meg teljes értelmüket. Ami korábban elkerülte a tanítványok figyelmét vagy nyugtalanságot keltett bennük, az most felidéződik emlékezetükben, felmelegíti és reménnyel tölti el szívüket.
A mai vasárnap evangéliuma (Jn 14,1–12) abba a párbeszédbe vezet be bennünket, amely az utolsó vacsorán zajlott a Mester és övéi között. Konkrétan egy olyan ígéretet hallunk, amely már most bevon bennünket feltámadásának misztériumába. Jézus így szól: „Ha majd elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok” (Jn 14,3). Az apostolok így fedezik fel, hogy Istenben mindenki számára van hely. Ketten közülük ezt már akkor megtapasztalták, amikor először találkoztak Jézussal a Jordán folyónál: amikor Jézus észrevette, hogy követik őt, és meghívta őket, hogy töltsék az ő házában a délutánt (vö. Jn 1,39). Most is, a halállal szembenézve, Jézus egy házról beszél, ezúttal egy nagyon nagy házról: ez az ő Atyjának és a mi Atyánknak a háza, ahol mindenki számára van hely.
Szeretteim, a régi világban – amelyben még úton vagyunk – olyan dolgok keltik fel az ember figyelmét, mint az exkluzív helyek, a kevesek számára elérhető tapasztalatok, vagy az a kiváltság, hogy beléphetünk oda, ahová más nem. Ezzel szemben az új világban, melybe a feltámadt Jézus vezet bennünket, a legértékesebb dolog mindenki számára elérhető, és mégsem veszít vonzerejéből. Épp ellenkezőleg:
Mindenekelőtt senkit sem tévesztenek össze mással, senki sem elveszett. A halál azzal fenyeget, hogy eltörli a nevünket és az emlékezetünket, de Istenben végre mindenki önmaga. Valójában ez az a hely, amelyet egész életünkben keresünk, még ha olykor mindenre készek vagyunk is azért, hogy egy kis figyelmet és elismerést kapjunk.
„Higgyetek!” – mondja nekünk Jézus. Íme, ez a titok! „Higgyetek Istenben, és bennem is higgyetek!” (Jn 14,1). Ez a hit szabadítja meg szívünket attól az aggodalmas törekvéstől, hogy birtokoljunk és megszerezzünk, attól a téveszmétől, hogy egy tekintélyes helyet kell elnyernünk, csak hogy érjünk valamit.
Amikor úgy szeretjük egymást, ahogyan Jézus szeretett minket, ennek tudatát ajándékozzuk egymásnak. Ez az új parancs, s így elővételezzük a mennyet a földön, és mindenki előtt feltárjuk, hogy a testvériség és a béke a mi rendeltetésünk. A szeretetben ugyanis mindenki egyedinek fedezi fel magát a testvérek sokaságában.
Forduljunk tehát imádságunkban a Boldogságos Szűz Máriához, az Egyház anyjához, hogy minden keresztény közösség mindenki előtt nyitott, és minden egyes emberre figyelő otthon legyen!
*
A Szentatya szavai a Regina caeli imádság elmondása után:
Kedves testvéreim!
Megkezdődött a május: az egész Egyházban megújul annak öröme, hogy Máriának, a mi anyánknak nevében gyűlünk össze, különösen a rózsafüzér közös imádkozására.
Újra átéljük a Jézus mennybemenetele és a pünkösd közötti napok tapasztalatát, amikor a tanítványok az utolsó vacsora termében összegyűltek, és hívták a Szentlelket: a Boldogságos Szűz Mária közöttük volt, és szíve őrizte azt a tüzet, amely mindnyájuk imádságát éltette. Rátok bízom imaszándékaimat, különösen az Egyházon belüli egységért és a világ békéjéért.
Ma van a sajtószabadság UNESCO által bevezetett világnapja. Sajnos gyakran megsértik ezt a jogot, olykor nyíltan, máskor rejtett módon. Emlékezzünk meg a számos újságíróról és tudósítóról, akik a háborúk és az erőszak áldozatai lettek.
Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, római hívők és a világ sok országából érkezett zarándokok!
Köszöntöm a Szent Szívek Ferences Nővérei iskoláinak tanárait – szerzeteseket és világiakat –, valamint a Madridból, Granadából, Minneapolisból és Malajziából érkezett hívőket; továbbá azokat a peruiakat, akik Rómában az arequipai Virgen de Chapi Társulatot alkotják.
Köszöntöm a „Meter” Társulatot, amely harminc éve dolgozik azon, hogy megvédje a kiskorúakat a visszaélésektől, bevonva az egyházi és a civil közösséget, és arra nevelve, hogy közel legyünk az áldozatokhoz és megelőzzük a visszaéléseket. Köszönöm szolgálatotokat!
Örömmel köszöntöm a padovai hívőket, a „Giovani Valdaso” csoportot, a piossascói kamilliánus közösség „Punto Giovani” csoportját, a noalei vikariátus Katolikus Akcióját, Verolanuova és Cadignano fiataljait, a Coredo-Predaiából érkezett ifjúsági kórust, valamint a trapani Fardella–Ximenes líceum diákjait.
Szép vasárnapot kívánok mindenkinek!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
