Miután a Mi Hazánk Mozgalom felvetette a sorkatonai alapkiképzés visszaállításának gondolatát, a támogatások és biztatások mellett számtalan kritikát, kérdést és ellenvéleményt is megfogalmaztak az emberek.
A pártszervezés és az EP-választás előkészületei jelentős energiákat kötnek ugyan le, de ez nem azt jelenti, hogy a Mi Hazánk Mozgalom ne figyelne oda az emberek véleményére, akár a Kuruc.info hírportál olvasói hozzászólásaira. A következőkben ezért a sorkatonai szolgálattal kapcsolatban felmerült kérdésekre kívánunk válaszolni.
Kérdések, vélemények – és válaszok:
1. „Szerintem egy mai fegyveres konfliktusban leginkább megfelelő technológiára, és fizetett profikra lenne szükség. (…) Arra nagyon kevés esélyt látok, hogy olyan fegyveres konfliktus alakulna ki, amit ne tudna megoldani egy jó fizetett haderő…”
Az országot egy kicsi, professzionális hadsereg a Románia, Szerbia vagy Ukrajna felől érkező támadás esetén nem képes megvédeni a földrajzi és katonai adottságok miatt, lásd pl. a civilek számára is elérhető Katonaföldrajzi kézikönyvet (Héjja István-Kozma Endre-Stefancsik Ferenc: Katonaföldrajzi kézikönyv, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1994). Ezen a tényen sajnos nem változtatnak a legutóbbi és tervezett fegyverbeszerzések sem, csupán az esélyeinket javítják, hogy valahol az ország belsejében esetleg megállítjuk a támadókat.
Ebből következően egy tisztán hivatásosokból álló hadsereg nem szolgálja az itt lakók érdekeit, mert alapvető feladatát, az ország védelmét nem tudja ellátni. Így függetlenségünk és életünk más hatalmak jó szándékától függ. A hadseregre jelenleg költött összeg csak ablakon kidobott pénz, ami más hatalmak érdekeit szolgálja. Lásd erre a legutóbbi példát, a „szállító” repülőgépek beszerzését.
2., „…Profi katonaság kell!”
Az utóbbi évtizedekben politikai és gazdasági okok miatt Európában és a világban is sok ország a professzionális hadsereg felé mozdult el. Ez tény (hiszen egyik párt sem akar szavazatokat veszteni a sorkatonai szolgálat fenntartásával), ez azonban nem azt jelenti, hogy a sorozott hadseregek kora lejárt, csupán a kérdést politikai szempontok szerint oldották meg. Háborús helyzetben azonnal mindenki a tömeghadseregek feltámasztását próbálta meg (lásd pl. Izraelt 2006-ban, Grúziát 2008-ban, vagy legutóbb Szíriát és Ukrajnát, ezekben az országokban mind mozgósítottak háború idején)!
Ha pedig kicsit visszamegyünk az időben, és megnézzük Szlovénia vagy Horvátország függetlenségi háborúját, azt láthatjuk, hogy ezeket az országokat olyan emberek védték a szerb hadsereggel szemben, akik zöme előtte sorkatonaként kapott kiképzést.
3. „A sorkatonasággal csak "betörni" szeretnék az embereket, hogy jó szolgák legyenek.”
Ez nem igaz. A jó kiképzésnek a civil életre is komoly pozitív hatásai lehetnek. A területi elven szerveződő sorkatonaságnak, ha jól csinálják, olyan társadalomformáló következményei lehetnek, amit egyetlen liberális vagy kommunista irányzat sem szeretne! A szociálliberális kormány nem véletlenül törölte el a megreformálása helyett.
Azon fiatalok között ugyanis, akik együtt élik át a nehézségeket, erős kötelékek alakulhatnak ki. A barátságokból összetartó, erős csoportok, közösségek szerveződhetnek a civil életben is, akiknek tagjai felelősséget éreznek a másik iránt, tudnak és mernek is tenni érte. Így a mindenkori hatalommal szemben a gyenge egyének helyett, akikkel bármit meg lehet csinálni, jól szervezett közösségek állhatnak szemben! Ezt pedig egyik baloldali gondolkodású sem akarja.
4. „A régi sorkatonaság nem ért semmit”, „régen se vált be, és most se fog, ráér az még”, „A régi sorkatonai szolgálat nem ért egy kalap sz…rt sem, egymást szívatták a komplexusos suttyók.”
Szó sincs arról, hogy a régi rendszert szeretnénk feltámasztani. Nem olyan sorkatonai szolgálatot szeretnénk, mint amilyenben Magyarországon sokaknak része volt, s közülünk is jó néhánynak. Az valóban nem ér semmit, s minden téren pazarlás lenne.
A Mi Hazánk egy rövid (pl. 4-8 hetes), rendkívül intenzív, gyalogos harcászati kiképzést szeretne az állománynak. Ahol lövészettel és harcászattal, azon belül is zömmel városi hadviseléssel foglalkoznának a bevonulók, s olyan harceljárásokat tanulnának, amit a ’80-as években gerilla-, manapság pedig aszimmetrikus hadviselésnek neveznek.
5. „Mi átéltük a háború borzalmait Délvidéken. Sok anya, feleség hiába várta szerettét haza.”
Sajnos a háború a kisember szintjén nem választás kérdése. Magyarország esetében is él az általános hadkötelezettség, így elvileg szinte bárki, bármikor behívható! Ellenségeink pedig a múltban minden alkalmat kihasználtak a védtelen magyar polgári lakosság legyilkolására, s a közelmúlt eseményei sem győztek meg minket arról, hogy humánus, emberséges irányba fejlődtek volna tovább (lásd: Marosvásárhely 1990-ben, vagy a délvidéki és kárpátaljai események).
Afelől pedig nincs kétségünk, hogy bármelyik baloldali vagy álnemzeti párt habozás nélkül behívná az embereket, és képzetlenül feláldozná őket, ha saját uralma fenntartása érdekében ezt tartaná szükségesnek! Éppen ezért is tarjuk fontosnak a minél jobb kiképzést és felszerelést, hogy növeljük az egyén túlélési esélyeit. Ezáltal a közösség fennmaradását!
6. „Én a munkahelyemet nem szívesen hagynám ott. Mert abból nem lehet megélni.”
Nem is kell. A kötelező katonai kiképzést a bevonulók 17-18 éves korukban kapnák meg, még a nyári szünetben, így a munkába állásukat nem hátráltatná lényegesen. A későbbi utánképzésekért pedig a munkáltatót és a munkavállalót is kárpótolná az állam, illetve ha egyébként is mindenki szolgálatra kötelezett (és nem lesz kibúvó), akkor nem éri versenyhátrány az egyént.
A haza védelme nézetünk szerint ugyan mindenkinek állampolgári kötelessége, ami belső késztetésből kellene hogy fakadjon. De a Mi Hazánknál tisztában vagyunk vele, hogy a nemes szólamokból nem lehet megélni, kenyeret venni vagy kifizetni a villanyszámlát. Ezért azt szeretnénk, ha a kiképzés idejére a résztvevők fizetést kapnának, legalább a mindenkori minmálbér összegét (a költségvetés jelenlegi helyzete ennél jóval többet is megengedne).
Folytatjuk…
Babos László
(A szerző a Mi Hazánk Honvédelmi Kabinetjének tagja.)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
