A magyar sport gondokkal küzd a sportszakemberek számát és felkészültségét illetően, illetve komoly változtatások szükségesek a sportegészségügy és a sporttudomány területén is – mondta az InfoRádióban a sportért felelős államtitkár. Schmidt Ádám szerint már most meg lehet mondani 80 százalékos pontossággal, hogy mely magyar sportolóknak lehet éremszerzési esélyük a Los Angeles-i olimpián, ezért minden lehetséges támogatást meg kell adni az érintetteknek.
A sportért felelős államtitkár szerint tudatos, koncentrált és megtervezett módon kell működnie a magyar sportnak az új olimpiai ciklusban, és a célkitűzéseket is ennek szellemében alkották meg. Schmidt Ádám az InfoRádióban elmondta: természetesen kiértékelték az előző olimpiász eredményeit, levonták a legfőbb tanulságokat, és ezeket a tapasztalatokat figyelembe veszik az új stratégiák kijelölésekor. Elismerte, hogy a magyar sport gondokkal küzd a sportszakemberek számát és felkészültségét illetően, továbbá úgy véli, van bőven behozni való a sportegészségügy és a sporttudomány területén is. Azt gondolja, hogy összehangoltabban kell működtetni az egyes részterületeket ahhoz, hogy Los Angelesben minél sikeresebben szerepelhessenek sportolóink. Jelezte, hogy ehhez szükség lesz minden illetékes szereplő áldozatvállalására, illetve koncentrált munkavégzésére.
Schmidt Ádám nagyobb tudatosságot vár el, ezért a sportállamtitkárság már most arra kérte a sportszövetségeket, hogy
nevezzék meg azokat a sportolókat, akiknek szerintük reális esélye lehet az olimpiai kvótaszerzésre, illetve pontszerző helyezés elérésére vagy éremszerzésre Los Angelesben.
Erről már folytak egyeztetések az elmúlt hetekben is, és a szövetségi véleményekre is alapozva az államtitkár szerint nagyjából 80 százalékos pontossággal már most meg lehet mondani, mi várható el az érintett magyar sportolóktól a következő ötkarikás játékokon.
Azonban nemcsak Los Angelesre tervez és készül a magyar sportirányítás, hanem még előbbre is tekint, ezért ki fognak jelölni bővebb kereteket külön a 2032-es és a 2036-os olimpiára, amelyekben fiatal tehetségekre számítanak. Schmidt Ádám szerint ezek a fiatalok már beléptek a hazai és a nemzetközi sportéletbe, egyengetni kell az útjukat, hogy ne kallódjanak el. „Meg kell tudnunk szólítani őket, és jeleznünk kell nekik, hogy rajta vannak a radaron.
Ez egyrészt hasznos számunkra, hiszen tisztában leszünk azzal, kikkel számolhatunk, másrészt hasznos nekik is, mert lendületet vehet a sportkarrierjük”
– fogalmazott az államtitkár.
Ugyanakkor természetesen a következő időszakban a Los Angeles-i keret kerül leginkább fókuszba. A magyar sportvezetés több szakmai programban is gondolkodik, melyek közül Schmidt Ádám kiemelte, hogy napi szinten szeretnék monitoringozni a sportolókat. Ez nem azt jelenti, hogy beavatkoznak a mindennapi szakmai munkába, semmi esetre sem akarnak a sportolók, az edzők és az egyesületek terhére lenni, mindössze annyiról van szó, hogy ha felmerül bármilyen gond, panasz, igény vagy kérdés, akkor azonnal tudjanak cselekedni, segíteni.
Még csak tervezett költségvetés van 2025-re
Konkrét számok még nincsenek arról, hogyan alakul a sportági szakszövetségek támogatása 2025-ben, egyelőre egy tervezett költségvetés van, amelyről várhatóan december második felében dönt majd az Országgyűlés. Azt azonban már most megerősítette Schmidt Ádám, hogy
a Nemzeti Versenysport-fejlesztési Programban szereplő szövetségeknek szánt keretösszeg 8 százalékkal nő 2024-hez képest.
Arról viszont még nincs végleges döntés, hogy az elosztás miként alakul, az egyeztetések folyamatban vannak.
Több sportágban tendenciává vált, hogy az európai sportolók nehezebben, kisebb számban érnek el jó eredményeket az egyes világversenyeken, így az olimpián is. Várhatóan a 2028-as Los Angeles-i ötkarikás játékon sem lesz könnyű a helyzetük. Schmidt Ádám szerint olyan problémáról van szó, ami mindenképpen részletes elemzést követel meg. Felidézte, hogy a legutóbbi Los Angeles-i olimpián, 1984-ben az aranyérmek 37 százalékát nyerték európai sportolók úgy, hogy a szocialista tömbhöz tartozó, illetve a velük szoros gazdasági kapcsolatban lévő európai országok bojkottálták a játékokat. Ez az arány a párizsi olimpián alig magasabb, 39 százalék volt, vagyis az európaiak jelentős lemaradása statisztikailag is alátámasztott.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
