Fontos törvényjavaslatokat vont vissza a kormány, nyilvánvalóan a Fidesz európai néppárti tagságának érdekében.
„A javaslat célja, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárását” – többek között ez áll annak a törvénymódosításnak az indoklásában, amivel a kormány visszavonja a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt. A döntést Gulyás Gergely jelentette be a múlt héten, ő is azt mondta, hogy „a kormány nem akarta kitenni magát annak, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene, mint Lengyelország ellen”.
Azt Gulyás és Hollik István, a Fidesz szóvivője is tagadta, hogy a döntésnek köze lenne ahhoz, hogy a Fidesz európai néppárti tagsága igencsak billeg, de nyilvánvalóan erről van szó. A Népszava munkatársának már az EP-választások éjszakáján arról beszéltek Fideszes politikusok, hogy Orbán Viktor célja egyértelműen a tagság megőrzése, és a hivatalos eredmények láttán egyből nyilvánvalóvá vált, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter kísérlete egy „bevándorlásellenes blokk” létrehozására nem sikerült. Pontosabban lesz ugyan ilyen csoport az EP-ben, de ennek aligha lesz komoly befolyása, jelenleg 75 képviselőt jósolnak nekik. Ehhez képest az EPP, megfogyatkozva bár, de még stabilan a parlament legnagyobb képviselőcsoportja maradt, sőt, jelenleg úgy áll, hogy az európai szocialistákkal és a liberális képviselőcsoporttal kötött koalíciója esetén egyáltalán nem lesz rászorulva a Fidesz 13 képviselőjére.
Orbán már Salvinivel sem akar együttműködni
Előbb a konzervatív jobboldal és a szélsőjobb koalíciójára alapuló „osztrák modellt” vetette el látványosan (pedig korábban ezt tartotta kívánatosnak az EPP számára is), majd Gulyás Gergely mondta azt, hogy Matteo Salvinivel, az olasz Liga elnökével és miniszterelnökhelyettessel azért nem akarnak együttműködni, mert ő olyan pártokkal is kapcsolatot tart, amelyek a Fidesz számára vállalhatatlanok.
Igazságügyi hátraarc
Ezek után jött a közigazgatási bíróságok eltörlése, holott ezt a kormány az igazságügyi reform egyik legfontosabb eredményének tekintette, maga Trócsányi László, a Fidesz EP-listavezetője, igazságügyi miniszter pedig szinte „édes gyermekének” tartotta. Csakhogy Trócsányi uniós biztosjelölt is, és mind ő, mind Orbán Viktor tisztában lehet(ett) a ténnyel, hogy ha a Fidesz kiszorul a Néppártból, akkor ez könnyen Trócsányi biztosi posztjába is kerülhet. A korábban párizsi magyar nagykövetként is dolgozó miniszter egyébként jó személyes kapcsolatot ápol Michel Barnier-vel, az EU „Brexit-ügyi” főtárgyalójával, akit sokan az Európai Bizottság leendő elnökeként kezelnek. Az elmúlt hetekben rendszeresen találkoztak egymással, a téma nyilvánvalóan a Fidesz néppárti tagságának megőrzése volt, lévén Barnier az EPP-ben is fajsúlyos politikusnak számít.
Ugyancsak visszavonták (praktikusan ugyan nem szüntették meg, de 0 százalékra redukálták) a reklámadót is, ami miatt komoly vitái voltak a kormánynak az Európai Bizottsággal. Ez például a német kormánykörökkel jó kapcsolatot ápoló Bertelsmann Csoport tulajdonába tartozó RTL Klub tévécsatorna szempontjából is kedvező hír.
Mi lesz az MTA-val?
Igaz, a Magyar Tudományos Akadémia teljes államosítása, önállóságának megszüntetése ennek a tendenciának ellentmond, de az erről szóló törvényjavaslatot még azelőtt hozta nyilvánosságra a sajtó, hogy Gulyás Gergely bejelentette a másik két törvény visszavonását. Vagyis a közeljövőben még itt is sor kerülhet egy komolyabb változásra. Kérdés, nem késett-e el ezekkel a gesztusokkal a miniszterelnök, a Fideszt ugyanis már sokan kitennék az EPPből. Emmanuel Macron pártja például egyenesen feltételül szabta ezt azért, hogy támogassa a Néppártot.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
