Nyolc évvel ezelőtt, 2016-ban jelent meg ifj. Robert F. Kennedy nagy port kavaró írása a Politico hasábjain a szíriai polgárháború valódi okáról. RFK Jr. ma már Trump megválasztott amerikai elnök jelöltje az egészségügyi miniszteri posztra, a szír polgárháború pedig véget ért. A nyolc évvel ezelőtti cikket ma alig páran hozzák szóba, pedig mindent elmond arról, miért tört ki a polgárháború, és hogy mi a valódi következménye és hozadéka a Nyugat számára. Migráció? Nem. Egy hatalmas gázvezeték-projektről van szó Európa irányába, amelynek megépülése esetén új fél-európai nagyhatalom fog felemelkedni.
RFK Jr. cikkében anno arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA 2000-ben vetette el a szír polgárháború magvait. Katar ekkor javasolta egy 1500 kilométer hosszú gázvezeték megépítését. A vezeték egy félig katari, félig iráni területen lévő gázmező készleteit szállította volna Szaúd-Arábián, Jordánián, Szírián és Törökországon keresztül Európába.
A cél a katari földgáz európai piacra juttatása volt, ezáltal a világ földgázpiaca jelentős részének uralása az Egyesült Államok egyik leghűségesebb szövetségese által. Katarban két amerikai támaszpont található, és itt székel az USA közel-keleti parancsnoksága is.
Az EU és Törökország üdvözölte az ötletet, Oroszország azonban nem. Végül az orosz szövetséges szír elnök, Bassár al-Aszad 2009-ben bejelentette, nem támogatja a katari projektet. Nyilvánosan arra hivatkozott, hogy az sértené Oroszország gazdasági érdekeit. Tekintettel arra, hogy akkor Oroszország gázexportjának 70 százaléka Európába irányult, a helyzet adott.
Aszad bejelentése után nem sokkal meg is jelent a szír elnök eltávolításának szándéka. 2011-ben az Arab Tavasz keretében Damaszkuszban kis létszámú és békés tüntetés kezdődött. Kitört a háború. 2013-ban Obama amerikai elnök engedélyt adott a „mérsékelt szír ellenzék” felfegyverzésére, amivel eszkalálta a háborút. A történet tartalmaz egy siíta-szunnita vallásháború kirobbantásáról szőtt tervet is. RFK jr. által feltárt részleteket itt olvashatja el Torba Tamás cikkének köszönhetően .
És jött 2022
A fenti alaphelyzetből jutottunk el a 2015-ös migránsválsághoz, közben 2014-ben kirobbant az ukrajnai forradalom.
2017-ben írtunk róla, hogy az energiaellátás terén az USA és Oroszország között a Fekete-tengeren is folyt a vetélkedés. Oroszország a fekete-tengeri Novogroszijszk kikötőből akart tengeralatti gázvezetéket fektetni Bulgária irányába. (Nagyjából a projekt bejelentése után kezdődött Bulgáriában a permanens belpolitikai válság Bulgáriában, ahol csak az elmúlt négy évben 7 előrehozott választás tartottak, és még most is csak ügyvivő kormánya van.)
Az Egyesült Államok azonban azeri gázt akart Grúziában hajóra rakni (és itt lehet igazán tetten érni a mostani grúziai események hátterét) és a Fekete-tengeren a romániai Constanca kikötőbe szállítani. Mindezt amerikai hadohajó-kísérettel. Most jön a bibi: a Montreaux-i Szerződés értelmében nem Fekete-tenger partján lévő hadihajók csak 21 napig lehetnek ott ezen a tengeren. Itt válik érthetővé az amerikaiak idegessége amiatt, hogy Calin Georgescu, az amerikai katonai jelenlét kritizálója nyerte meg az azóta annulált román elnökválasztás első fordulóját.
2022 februárjában kirobbant a nyílt orosz-ukrán háború. Energetikai szempontból az orosz gázfolyosók csaknem mindegyike leállt, vagy hamarosan le fog állni. A Jamal vezetéket a lengyelek zárták el. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékszálait felrobbantották (névleg az ukránok, valószínűbb, hogy az amerikaiak).
Ukrajna január 1-jén reggel 7:00-kor leállítja a területén átmenő gáztranzitot. Az egyetlen ország, amelyen keresztül Európa még orosz vezetékes gázhoz jut hozzá, az Törökország.
Orosz LNG rekordmennyiségben érkezik Európába, de az európaiak számára drágábban, az orosz számára pedig a korábbinál kisebb árréssel. Közben az amerikai LNG részaránya az európai importból 0-ról 20 százalékra nőtt. Az USA láthatóan nyerésre áll az energiaversenyben.
A szír polgárháború vége, egy új nagyhatalom felemelkedése
Bár továbbra is bizonytalan a szír helyzet, a polgárháború véget ért, az oroszok a tengeri támaszpontjaikat ugyan valószínűleg megtarthatják, de megakadályozni a RFK jr. által említett gázvezetékprojektet Szíriában biztosan nem tudják, legalábbis, súlyos eszkalációs események nélkül nem.
2022-ben az amerikaiak két, első ránézésre különös lépést tettek. Kivonultak az romániai fekete-tengeri felségvizek alól kitermelhető gáz projektjéből, és kivonultak az Izraelből Cipruson át Görögországba menő gázvezeték projektjéből is.
2024 novemberében Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. Az ukrajnai béke karnyújtásnyira van, az orosz energiahordozók európai értékesítése döglődik, Ukrajna elzárja a gázcsapokat. Európa súlyos ellátási problémákkal küzd, amelyek hátterében nem az orosz gáz kiváltása, hanem a kiváltáshoz szükséges logisztikai felkészületlenség áll.
Minden feltétel adott ahhoz, hogy megépülhessen a Katar-Törökország gázvezeték, amelynek eddig Aszad szír elnök állt az útjában. Az 1500 kilométer hosszú korridor építése 10 milliárd eurós költséggel épülhet meg.
A politikai változás rendkívül gyors volt. Aszad elnök december 8-án menekült Moszkvába, a törökök már december 10-én jelezték, készen állnak a projekt megvalósítására.
Katar Oroszország és Irán után a harmadik legnagyobb gázkészlettel rendelkezik, amit nagyjából 25 400 milliárd (25,4 billió) köbméterre becsülnek. Ez a világ ma ismert gázkészleteinek 14 százalékát teszi ki.
Törökország pedig az energiafolyosók csomópontjává válik. Az utolsó hivatalosan is orosz gázt szállító Török Áramlat rajta keresztül halad, egy sor villamosenergia-folyosó is meghatározóvá teszi. Ha megépül az új katari gázfolyosó, Törökország válik Európa legnagyobb gázellátójává. Ez óriási geostratégiai alkupozíciót és bevételt jelent Ankara számára.
Törökország a NATO második legerősebb haderejével rendelkeznek. Katonái ott vannak Észak-Szíriában, tehát módja van befolyásolni a szír belpolitikát. Törökország őrzi kvázi a Kaukázust, amely Oroszország déli kapuja (Ukrajna után a második legfontosabb stratégiai gyengepont)
Egyes elemzők már most arra számítanak, hogy Törökország lesz a Közel-Kelet vezető hatalma, amelynek befolyása Európában is meghatározóvá válik, különösen a Nyugat-Balkán országaiban.
Itt érdemes egyébként felemlegetni, hogy Goerge Friedman amerikai geopolitikai elemző egyik könyvében két nagyhatalom felemelkedését jósolta meg Európában. Az egyik Lengyelország, a másik Törökország…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
