A héten "hatalmas veszteség" rázta meg a glóbuszt. 101 évesen elhunyt ugyanis Josep Almudéver Mateu spanyol-francia állampolgár, aki a spanyol polgárháborút megjárt Nemzetközi Brigádok utolsó, még életben lévő tagja volt. A magyarországi közvéleményt nem különösebben rázta meg az eset, ami igazából teljesen érthető, de az MTI azért mégis fontosnak érezte, hogy megemlékezzen Mateu haláláról. Ezzel önmagában nincs probléma, ha azt megfelelő tájékoztatás mellett teszik, ám a közszolgálati média ismét – ezúttal szépen, csendben – sikeresen alulmúlta magát. A halálhírről szóló írás keretében ugyanis visszarepültünk a Kádár-, de még inkább a Rákosi-korszakba. A "retroérzés" mostanában amúgy is maximumon pörög, hiszen a kormányoldal és a holdudvarba tartozó firkászaik lassan többet náciznak egyetlen napon, mint a liberálisok fél év alatt.
"Elhunyt az 1936-39-es spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán a fasizmus ellen harcoló Nemzetközi Brigádok utolsó még élő tagja" – olvashatjuk a főcímben, mi meg készítjük is a zsebkendőinket, hogy meggyászoljuk ezt az "arany embert".
A hírből egyébként megtudhatjuk, hogy Mateu Marseille-ben született, a köztársasági erőkhöz pedig 1936-ban csatlakozott, 16 évesen. A spanyolországi Terelnél harcolt, ahol megsebesült, majd ezt követően csatlakozott a Nemzetközi Brigádokhoz. A "jobboldali" kormányunk közszolgálati szócsöve eztán hozzáteszi, hogy az említett Brigádok "HŐSTETTEIT" írók, filmkészítők is megörökítették, mint például Hemingway vagy éppen George Orwell.
Mateu végül 1939-ban került oda, ahová való volt: börtönbe (ezt már persze nem az MTI írta így, hanem mi). Innen 1944-ben kiszabadult, hogy újfent antifasiszta harcos legyen, 1947-ben pedig Franciaországba ment "önkéntes száműzetésbe". Ennek részleteit már nem taglalják, de vélhetően a kommunisták "sanyarú sorsa" ellen tiltakozott, hiszen sem spanyolhonban, sem pedig Franciaországban nem jutottak meghatározó szerephez. No, de haladjunk tovább, mert még messze nincs vége!
A következő bekezdésben a Nemzetközi Brigádok Barátainak Spanyol Szervezete (mert, hogy ilyen is létezik – létezhet) elnökének közleményébe olvashatunk bele. Innen pedig ezt a részt tartották fontosnak kiemelni: "Egy nagyszívű, hatalmas intelligenciájú ember volt, aki megedződött a csatákban, börtönökben, és soha nem szűnően ítélte el azt a tényt, hogy a Spanyol Köztársaságot könyörtelenül sorsára hagyták." Mindjárt megsajdul az ember szíve.
Végül pedig – a teljesség kedvéért – a Nemzetközi Brigádokról kaphatunk pár információt, ahol nem felejtik el megemlíteni, hogy Magyarországról is harcoltak a kötelékükben (kb. 1200-an). Hozzáteszik, hogy sok "magyar" önkéntes (a magyart természetesen én tettem idézőjelbe) egyenesen a Szovjetunióból érkezett, köztük Gerő (Singer) Ernő, Münnich Ferenc vagy Steinmetz Miklós. Ebből is láthatjuk, hogy bizony aki sokat "nácizik", annak előbb-utóbb menthetetlenül leépül az agya, így lesz neki Gerőből magyar önkéntes.
Nos, valahogy így néz ki egy korrekt rákosista iparosmunka, a Dolgozók Lapját dobhatjuk is a kukába, reggeli műszak előtt mostantól MTI-híreket kell olvasni. Utóbbit mondjuk lehet, hogy hiba volt leírnom, még a végén ötleteket adok a kormánynak.
Egyébként a spanyol polgárháború története itthon elhanyagolt téma, s ha valamilyen oknál fogva – mint például most – szóba is kerül, akkor a "bátor köztársaságiak" és a "gaz fasiszták", a "fény és a sötétség" párharcának szánalmas érzékeltetésére szorítkozik. Ebben a kommunista szellemben fogant a fentebb elemzett MTI-hír is, ami azért különösen vicces, mert elvileg 2010 óta egy "jobboldali" párt által irányított Magyarországon sínylődünk.
Amíg a Nemzetközi Brigádok Barátainak Spanyol Szervezetének memoárja mindenféle kritikai hozzászólás nélkül közlésre méltó, addig a spanyol polgárháború baloldali szellemi örökösei évek óta hajtóvadászatot tartanak a Francóhoz és a nacionalistákhoz kapcsolódó emlékhelyek, vagy éppen konkrétan a nemzeti gondolkodású személyek ellen.
A spanyol polgárháború idején a vörös erők előszeretettel irtották az "antikommunista érzelmű" polgári lakosságot, lazítás gyanánt pedig papokat öldöstek, templomokat gyaláztak. Ezen annyira nincs is mit csodálkozni, hiszen amennyire nem volt magyar a "magyar" csapat, a brigádok jó része annyira nem volt keresztény sem.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
