Világbajnoki selejtező, mégis barátságos

Világbajnoki selejtező, mégis barátságos

A labdarúgó világbajnokságra való kijutás szempontjából sajnos már tét nélküli világbajnoki selejtező mérkőzést játszott tegnap Magyarország Lengyelországgal. Az utolsó fordulóra már a továbbjutás matematikai esélye is elszállt, megint csak Détáriék utolsó, 1986-os világbajnoki szerepléséről nosztalgiázhatunk a 2022-es katari VB ideje alatt.

A varsói focimérkőzés hangulata viszont rendkívül barátságos volt! Ez még a televízió képernyőin át is érzékelhető volt.

Annak ellenére, hogy a vendégszurkolók csoportos jegyvásárlása tiltva volt, mégis akadtak szép számmal a lengyel nézők közé ékelődve piros-fehér-zöld sálat lobogtató, és ugyanilyen színkombinációs arculatú magyar drukkerek. Nem voltak hagyományos módon külön szektorba elkülönítve, nem voltak rendőrsorfal mögé bújtatva, hanem barátságosan, a lengyel drukkerekkel együtt figyelték a mérkőzést.

Egy kamera-bejátszás meg is örökítette az első magyar gól utáni lengyel szurkolói döbbenetet, és a mellette ülő magyar pár örömét, meglepetését, hiszen ahogy mondani szokás, az első magyar gól, Schäferé a játék képe alapján nem volt benne a levegőben…De a magyar gólnál senki se gyújtott meg magyar nemzeti színű sálat, és senki sem mutatott be ujjával a lengyelek felé. Csak örült és szomorkodott.

Még a legbarátságosabb válogatott focimeccseken is ritkaságnak számít, ha nem fütyülik ki a vendégcsapat himnuszát. Láss viszont csodát, a lengyelek megtapsolták a magyar himnuszt!

Egy világbajnoki selejtező meccsen! Máshol még a barátságos meccseken sincsenek biztonságban a vendégcsapat szurkolói, még a tévénézők se.

Hírdetés

Mai szemmel nézve szokatlan volt a meccskezdet is! A játékosoknak eszükbe se jutott, hogy a kezdősípszó elhangzása után letérdeljenek, így várják az égi áldást. Ezek után a játékvezetők is állva maradtak!

Maga a meccs azért nem volt annyira barátságos kinézetű! Egymást követték a keményebbnél keményebb belemenések, férfias küzdelem jellemezte. Nem volt érezhető a tétnélküliség, a játékosok mindent beleadtak! De nem voltak kimondottan durva, alattomos és kíméletlen szabálytalanságok. Egy alkalommal fordult elő lökdösődés a magyar kapu előtt, amikor Dibuszt védték a magyar hátvédek a lengyel támadókkal szemben. De jobb helyeken ilyesmi még az edzéseken is előfordul.

A mérkőzés előtt és után sem hallottunk híreket utcai szurkolói rendbontásokról sem, amik sajnos már nagyon sok helyszínen a mérkőzések velejárói (a szlovák bajnokin egy kis tömegverekedés végett még a nézőtérre is befutnak a „szurkolók”, hogy kiegyenlítsék a számlákat, do toho!) Nem szedtek szét kocsmákat, nem lomtalanították őket, és nem vizelték körbe a varsói lakóházakat, valamint a parkokat se jelölték meg ily módon.

És a legaranyosabb lengyel szurkolói megnyilvánulást a végére hagytam!

A meccs előtt lengyel drukkerek egy csoportja magyar fülnek ismerős dallamra zendített rá a varsói Nemzeti Stadionhoz közeli aluljáróban: az Omega együttes Gyöngyhajú lány című slágerének alternatív verzióját énekelték el egy háromfős zenekar kíséretében. Ennél kedvesebb fogadtatásban nem is részesülhettek volna a magyar szurkolók.

„Polak, Węgier, dwa bratanki!”


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »