A mai nyugati világ megértéséhez nem politológusokra, hanem pszichiáterekre van szükség
Annak megértéséhez, hogy az egész világot, benne a nyugati világot, illetve az Európai Uniót, vagy annak egy térségét ki és mi fenyegeti, ismét le kell számolnunk egy „társadalomtudományi” dogmával, netán szokással. Mint ahogy eddig már oly sokszor kényszerültek rá eddig is az elit által vezetett, a valóság falának ütköző szakértői hordák.
A legutóbbi dogmabukás arról szólt, hogy a legújabb időkig szinte tudományos konszenzus volt az a tétel, amely szerint demokrácia nélkül egy bizonyos szint után nincs gazdasági fejlődés, és az, hogy egy adott szintű gazdasági fejlődés egy országban automatikusan magával hozza annak demokráciává alakulását. Amin Kína vagy Szingapúr jókat nevet. Míg a csődközeli Görögországnak és Olaszországnak a kérdéssel nincs ideje foglalkoznia.
Most is érdemes leszámolni egy dogmával. Ez pedig az, hogy a világot vagy annak egyes részeit fenyegető veszélyek tárgyalását politológusokra, közgazdászokra és a fősodratú sajtó publicistáira bízzuk. Mely csoportoknak – az elitről van szó – a mai nyugati világban a szerepük arra korlátozódott, hogy érvekkel igyekezzenek alátámasztani azt, amit a kormányzó elit, a hadiipar és a multinacionális cégek lobbistái akarnak.
Márpedig a mai nyugati politikát és ezen belül e politikából fakadó veszélyeket pszichiátereknek kellene elemezniük.
Amikor naponta olvashatunk olyan cikkeket a legkomolyabb helyeken, amelyek szerint a magyar miniszterelnök Európát, sőt az egész nyugati világot fenyegeti, vagy hogy Irán nem létező atomfegyvereivel veszélyt jelent ugyanerre a világra, a pszichiátereknek kellene átvenniük a munkát.
Nézzünk egy pár egészen friss, ilyen kategóriájú őrültséget.
Az osztrák balliberális Der Standard online portálján kedd este ezzel a címmel jelent meg egy írás: „Orbán célja, hogy az EU-t radikálisan megváltoztassa”. A szöveg szerint Magyarország miniszterelnöke a migrációban csodafegyverre talált otthon és ezt most Brüsszelnek szegezte, mert hogy – szavai szerint – „jövőre az európai választás semmi más nem lesz, mint a migrációról szóló óriási népszavazás”.
A Standard-váddal brüsszeli vagy washingtoni politikus nem vitázna. Holott a magyar kormányfő egészen egyszerűen tényt közölt, amit a YouGov közvélemény-kutató az általa kiválasztott országokban letesztelt, és a „megdöbbentő” eredményeket a múlt pénteken tette közzé. Azt, hogy Nagy-Britanniától Németországon át Franciaországig az embereket messze a leginkább foglalkoztató két téma a migráció és a terrorizmus. Ebben a sorrendben. Ha valaki ezt a tényt vezető politikusként kijelenti, miért lesz abból hirtelen „akarat” az EU radikális megváltoztatására?
Vagy itt van egy másik cikk. A tőlünk sértődötten Brüsszelbe húzott, Lili Bayer-féle Politico ott szerkesztett változatában szintén kedden, belgrádi keltezésű tudósítás jelent meg, ezzel a címmel: „Magyarország illiberálisan fertőzi meg a Nyugat-Balkánt”. A cikket Orbán Viktor fotója illusztrálja, mert természetesen ő a „főfertőző”. A cikk lényege: a Nyugat-Balkán unióba törekvő országai teljesen beleestek Orbán illiberális demokráciájába, és majmolni akarják.
A pszichiáternek felteendő kérdés a következő: „Doktor úr, hogyan van az, hogy egy olyan ország, amely tudja, Orbánt úgy szeretik Brüsszelben, mint a magyar nép például Verhofstadtot vagy Sargentinit, mégis azzal akarná aláásni saját csatlakozási esélyeit, hogy olyan rendszert akar bevezetni, amelyről azt állítják a belga fővárosban, olyan, mint a mai Magyarországé, amely, ha ma jelentkezne uniós felvételre, szóba se jöhetne?”
E pszichiáternek kellene megválaszolnia azt a kérdést is természetesen, hogy miért Putyin-pincsi mindazon politikus, aki például soha, egyetlen szóval nem magasztalta az orosz elnököt, csupán normális kapcsolatokra akar törekedni Oroszországgal is?
Az EU-elit hirtelen rémületére az Öt Csillag Mozgalomból és a Ligából formálódó olasz koalíciónak bizalmas kormánypolitikai tervezetét az amerikai Huffington Post olasz kiadása szerezte meg és hozta nyilvánosságra szintén kedden. Eszerint programjuk első számú eleme az unió rábírása az Oroszország elleni szankciók megszüntetésére.
Amit már sejteni lehetett és ezért is adta a The Financial Times hétfői, e témában írt cikkének e címét: „Róma megnyitja kapuit a modern barbárok előtt”. A „barbárok”, akik egyebek között deportálni akarják a (csak nem vizigót?) migránsokat.
A cikket több olasz lap ismertette. Mint a jobboldali Il Giornale napilap, amelynek számos, felháborodott kommentátorai egyike így fogalmazott: „Meglio barbari che bombaroli inglesi”, azaz „inkább barbárok, mint brit bombázók”, utalva a Szíriát legutóbb rakétával lövő angolokra.
Aminek kapcsán újabb kérdéseket tehetnénk fel a lélekgyógyásznak: „Mondja, mekkora veszélyt jelent Jemen népének szaúdi kiirtása és útjai, iskolái, kórházai szétbombázása? Vagy Trump azon kreténsége, hogy neokonjai ösztönzésére óriási méretű dél-koreai hadgyakorlatozással vágta arcon a nukleáris potenciálja feladására eddig készen állónak mutatkozott Kim Dzsong-komcsit?”
A napokban a független amerikai Real News Network egyik videóbeszélgetésén egy amerikai pedagógus dühöngött, amiért nézhetetlenné váltak a nagy amerikai tévéállomások, amelyek egyetlen szóval nem számolnak be az országban két helyen is folyó, hatalmas méretű pedagógussztrájkról. „Mindenhol csak Oroszország, Oroszország, Oroszország”, mondta undorral a tanárember, melegebb éghajlatra küldve külön is a CNN-t. Amelynek visszataszító fő arcát, Wolf Blitzert érő negatív kommenteket a Facebook, a Google és a nyugati világ egyéb cenzorhatalmai alig győzik törölni.
De mindezt talán „megtetőzi” a vezető német lapnak tegnap e címmel megjelent cikke: „Amerika elítéli a híd nyitását”. A „hídverő” Putyin elnök ugyanis kedden nyitotta meg Európa legnagyobb, tizenkilenc kilométer hosszú hídját, amely összeköti Oroszországgal a „megszállt” Krím-félszigetet. Értsd: azt a félszigetet, amely mindig is Oroszországhoz tartozott, és amely népe óriási többséggel szavazott az Oroszországhoz való visszatérésre. Amit az amerikai külügyminisztérium és Nagy-Britannia kormányzati szinten „veszélyes magatartásnak” nevezett.
Vagyis: hidat akarsz építeni két pont között? Hát nem érted, hogy helyette a szétbombázás mellett a szankciók alkalmazása a nyugati világ univerzális „gyógyszere” minden problémára?
http://magyarhirlap.hu/cikk/118397/Vilag_es_Europafenyegetok
Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »