A magyar függetlenség és szabadság eszme egyik legnagyobb alakja II. Rákóczi Ferenc, akit a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelmévé választottak. 287 éve a Fejedelem örökre lehunyta szemét. Az évforduló alkalmával, az utolsó fejedelmünk emléke előtt tisztelgő rövid írásunkat olvashatják el.
Fotó: rodosto.hu
A Magyar – Turán Alapítvány az utóbbi években rendszeresen részt vett fejedelmünk halálának megemlékezésére tartott évfordulókon Magyarországon, Felvidéken és Törökországban (Rodostóban), ahol máig szépen ápolják a magyar hős emlékét.
A Magyar – Turán Alapítvány küldöttsége és török vendéglátóik a Rákóczi emlékháznál Rodostón (Tekirdağban)
II. Rákóczi Ferenc 1735-ben, április 8-án nagypénteken halt meg. Nagy fejedelmünk a nagymajtényi fegyverletétel után, száműzve is sokáig próbálkozott a magyar szabadságharc újraélesztésével. Tette ezt annak ellenére, hogy a háta mögött megkötött szatmári békeszerződésben a császári ház kegyelmet biztosított neki, sőt várain kívül minden vagyonát megtarthatta volna. A Fejedelem azonban nem volt hajlandó letenni a hűségesküt a császárnak. A lengyel koronát kétszer is felajánlották neki, de Rákóczi visszautasította azt, csak a magyar szabadság kivívása foglalkoztatta. Miután az orosz cártól és a francia királytól elmaradt a várt segítség (az angol uralkodó még csak nem is fogadta a bécsi követ tiltakozása miatt) a Vezérlő Fejedelem visszahúzódóbbá vált, de Magyarország feltámadásának eszméjéről még ekkor sem tett le.
Than Mór: Rákóczi visszautasítja a Szatmári békét
A szabadságharc után a Oszmán Birodalom nyújtott menedéket a kuruc bujdosók többségének. 1717-ben III. Ahmed szultán felvette a kapcsolatot Rákóczival, mert a törökök ismét az osztrákok ellen kezdtek hadakozni. Fejedelmünket a porta uralkodónak kijáró tisztelettel fogadta. Azonban a török seregek az osztrákok elleni csatákat hamar elvesztették, és a Magyarországra török támogatással benyomuló kurucok sem tudták már a népet egy újabb felkelésre rábírni. Az 1718-as pozserováci békekötésben a szultán nem volt hajlandó eleget tenni az osztrákok követelésének, mely szerint adja ki a kuruc bujdosókat. Bécs még két évig követelte a bujdosók kiadatását, de ezt Ahmed szultán rendre visszautasította.
Rákóczi ebédlőháza Tekirdağban / Fotó: Derzsi Elekes Andor
A török uralkodó a kuruc bujdosókat Rodostóban (Tekirdağ) telepítette le, ahol egy kisebb magyar városrész jött létre. Haláláig itt élt Rákóczi és rajta kívül többek között Bercsényi Miklós, Csáky Mihály, Forgách Simon, Esterházy Antal és a híres krónikás Mikes Kelemen is. II. Rákóczi Ferenc udvartartásának ellátását a szultán rendszeres pénzjáradékkal fedezte, kíséretének 23 házat utalt ki, 80 főnyi janicsár testőrséget biztosított számára, ezenfelül ügyvivőket és tolmácsokat rendeltek a magyar urak mellé. A fejedelem törökországi házában 1968- óta működik a Rákóczi Emlékmúzeum.
Tekirdaği Rákóczi szobor
II. Rákóczi Ferenc 1735 április 8-án hunyt el, testét Mikes Kelemen Isztambulba szállíttatta, ahol a galatai Szent Benedek jezsuita templomban temették el édesanyja, Zrínyi Ilona mellé. Hamvait végül 1906-ban Kassán helyezték végső nyugalomra.
Zárjuk tisztelgő sorainkat Rákóczi jelmondatával:
Cum Deo pro patria et libertate!
Istennel a hazáért és a szabadságért!
Rákóczi emlékhely a törökországi Tekirdağban (Rodostó)
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
