Lengyelországban május 18-án tartják az elnökválasztás első fordulóját, és a kampány eddig példátlan feszültségeket és botrányokat hozott. Bár a választás történelmi jelentőségű lehet az ország jövője szempontjából – különösen a kormányzó, EU-párti Donald Tusk vezette koalíció és a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt közti hatalmi harcban – a közbeszédet jelenleg a viták körüli botrány, valamint az állami és független média szerepe uralja. A brüsszeli hátszéllel 2023-ban választást nyert Donald Tusk Venezuelára emlékeztető módszerekkel próbálja növelni saját jelöltje, a liberális varsói polgármester esélyeit az elnökválasztáson. Mindeközben a jogállamiságot előszeretettel emlegető Brüsszel mélyeket hallgat – a ő világában ugyanis a demokrácia az, amikor minden hatalom a liberálisok kezében van. Pontosan ez a felfogás tükröződik vissza a lengyel kormány eszközeiben is. Megjegyezzük, hasonló „demokratikus” húzásokat a német sajtó is elkövetett, hogy a most frigyre lépő globalista mainstream pártok (CDU/CSU és az SPD) kerüljenek hatalomra.
Rekord számú jelölt
A Lengyel Nemzeti Választási Bizottság (PKW) hivatalosan 13 jelölt indulását hagyta jóvá, ami rekordnak számít az ország modern történetében. Az eredeti 17 nevező közül négyet kizártak, mivel hamis vagy érvénytelen aláírásokat – köztük elhunyt személyek nevét – adtak le. A hatóságok állítása szerint.
Az egyre kiélezettebb versenyben a két fő esélyes: Rafał Trzaskowski, Varsó liberális polgármestere és a Tusk vezette Polgári Koalíció (KO) jelöltje, valamint Karol Nawrocki, a PiS támogatottja. A háttérben azonban újabb konfliktusok éleződnek: április 11-én egy vitát tartottak a Końskie városában, amelyre csak kiválasztott jelöltek kaptak meghívást, noha a választási törvény kötelezi a médiát az egyenlő szereplési lehetőségek biztosítására minden hivatalosan regisztrált indulónak.
Vita a vitáról: kizárások, visszakozás, vádak
A vitát hivatalosan Trzaskowski kampánycsapata szervezte, de a közmédia (TVP) és két kereskedelmi csatorna (TVN, Polsat) is részt vett a lebonyolításban. A formátum és a meghívottak köre azonban komoly felháborodást váltott ki. Öt jelöltet – köztük Sławomir Mentzent, az euroszkeptikus Konföderáció párt vezetőjét – kizártak az eseményből.
Trzaskowski csak két órával a vita előtt hívta meg az összes jelöltet, miután Nawrocki nyomást gyakorolt rá és szolidaritást vállalt a kizártak mellett. A váratlan meghívás miatt azonban több jelölt – akik az ország más pontjain kampányoltak – nem tudtak időben megérkezni. Mentzen például 200 kilométerre tartózkodott, míg Zandberg, a baloldali Razem párt jelöltje éppen Andrzej Duda államfővel tárgyalt.
Az esemény káoszba fulladt. A konzervatív TV Republika és wPolsce24 munkatársait Trzaskowski biztonsági emberei eltávolították, néhány jelölt kampánycsapatát pedig egyszerűen nem engedték be. A vita végül több mint három órán át zajlott, és bár minden nagyobb csatorna közvetítette, a körülmények miatt többen is az esemény törvényességét kérdőjelezték meg. Több jelölt – köztük Zandberg és Mentzen – már be is jelentették, hogy panaszt tesznek, sőt, az esemény érvényessége akár az egész választás legitimitását is befolyásolhatja.
Sérül a sajtószabadság
A botrányt csak tovább fokozta, hogy a vita előtti napon egy varsói bíróság visszavonta két konzervatív csatorna – a TV Republika és a wPolsce24 – műsorszolgáltatási engedélyét. Donald Tusk kormányát azonnal azzal vádolták, hogy megsérti a sajtószabadságot, különösen mivel ezek a csatornák élesen bírálták a kormány politikáját.
A vádak nem alaptalanok. kormányrakerülése után Tusknak az volt az első dolga, hogy rendőri erőszakot alkalmazva átvegye az irányítást a közmédia felett (nem törvénymódosítással és átszervezéssel, ahogy pl. Szlovákiában történt, hanem rendőri erőszakkal). Egy sor, a lengyel alkotmányt megsértő lépést tett, amelyekről Brüsszel azóta is hallgat, mivel Tusk lényegében az ő emberük (a globalista Európai Néppárt frakcióvezetője, majd elnöke, még korábban pedig az Európai Tanács elnöke volt – Angel Merkel jóvoltából).
Miért nyúlnak szélsőséges eszközökhöz? Itt a válasz: Trzaskowski népszerűsége zuhan
A választást megelőző friss Ipsos-felmérés szerint Trzaskowski támogatottsága jelentősen, 8 százalékponttal csökkent az elmúlt hónaphoz képest, így jelenleg 28 százalékon áll. Nawrocki eközben 22 százalékra erősödött, így a különbség a két vezető jelölt között 15 százalékról 6-ra olvadt.
Sławomir Mentzen 15 százalékon áll (2 ponttal visszaesett), míg Szymon Hołownia 7, Adrian Zandberg 6 százalékot szerzett, utóbbi három pontot erősödött. A további jelöltek közül Magdalena Biejat és Grzegorz Braun 4-4, Krzysztof Stanowski 3, míg Marek Jakubiak, Artur Bartoszewicz és Joanna Senyszyn 1 százalékot kaptak. Maciej Maciak támogatottsága továbbra is 0 százalék.
Az Ipsos-felmérés április 14–16. között zajlott 662 válaszadó bevonásával.
Mi várható?
A botrányos vita, a sajtószabadság körüli vádak és az egyre élesedő politikai hangnem mind azt jelzik, hogy a lengyel elnökválasztás nem csupán egy formális voksolás lesz. Bár az elnök hatásköre korlátozott, vétójoga és morális súlya révén komoly szerepet játszhat a kormányzás alakulásában – különösen, ha politikai ellentét feszül közte és a kormánykoalíció között.
A második fordulót június 1-jére tűzték ki, ha egyik jelölt sem szerzi meg az abszolút többséget.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Czarek Sokolowski
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
