Verhofstadt, Soros ügyvédje

Verhofstadt, Soros ügyvédje

Verhofstadt a Soros személyét védelmező kiállásával immár a nyilvánosság előtt is a bizonyítottan szövetséges kategóriába pozicionálta magát.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális képviselőcsoportjának vezetője a napokban teletoporzékolta az internetet, azt követelve, hogy Brüsszel avatkozzon be a magyar belpolitikába.

Az ok: a nemzeti konzultáció véleménye szerint Soros György személye ellen irányul. Twitter-bejegyzésben tájékoztatta a közvéleményt, hogy az Európai Parlament elnöki értekezletét felhasználva eredményesen követelte Antonio Tajani EP-elnöktől, hogy rendelje magához a magyar nagykövetet a „Soros elleni” nemzeti konzultáció leállítása érdekében. Más internetes közösségi oldalakon is kifejezte személyes aggodalmát amiatt, hogy a magyar kormány a minden háztartásba eljuttatott kérdőívvel „Soros urat veszi célba”.

Guy Verhofstadt látványosan igazolta, hogy megbízható szövetségese Soros úrnak, ahogyan azt a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézete számára készített, nyilvánosságra került belső dokumentum tartalmazza. Ebben a 751 uniós képviselőből 226-ot azonosítanak olyanként, mint akik bizonyítottan vagy valószínűsíthetően a Soros György által finanszírozott Nyílt Társadalom hálózatának szövetségesei. Verhofstadtot az EP legmagasabb szintű döntéshozó testületének szövetséges tagjaként tartják nyilván.

Az egyes témák megvitatásán túl a Nyílt Társadalomnak törekednie kell tartós és bizalomra épülő kapcsolatok kialakítására ezekkel az európai jogalkotókkal – áll a nyilvánosságra került háttéranyagban. Verhofstadt a Soros személyét védelmező kiállásával immár a nyilvánosság előtt is a bizonyítottan szövetséges kategóriába pozicionálta magát.

Kérdés azonban, hogy egy európai parlamenti képviselő (ráadásul frakcióvezető) jogállásával összefér-e az, hogy az ilyen együttműködésen alapuló személyes érdekek védelmére használja fel az uniós parlamenti mandátumát és tisztségét?

Az EU alapszerződése rögzíti, hogy az unió működése a képviseleti demokrácián alapul. Azt is egyértelműen szabályozza, hogy képviselet alatt az uniós polgárok közvetlen képviseletét kell érteni, nem pedig azon kívüli személy(ek), nemzetközi szervezet(ek) vagy valamilyen ideológia képviseletét.

Meghatározza az alapszerződés azt is, hogy az uniós polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg, ahol az európai szintű politikai párttömörülések kimondottan az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához járulnak hozzá, nem pedig az európai közösségen kívüli személy(ek), szervezetek, lobbicsoportok stb. akaratának érvényesüléséhez.

Hírdetés

Az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó statútum szerint a képviselőknek független módon kell eljárniuk az uniós polgárok képviselete során, megbízások és utasítások nem köthetik őket. A képviselői magatartási kódex rögzített néhány alapvető elvet, amelyet a képviselők parlamenti feladataik ellátása során kötelesek tiszteletben tartani. Ezek közt kiemelt hangsúlyt kap az érdekmentesség, a feddhetetlenség, az átláthatóság, a kellő gondosság, a becsületesség és a felelősségvállalás. A szabályozás szerint amennyiben valamely európai parlamenti képviselő személyes érdekeltsége nem helyénvaló módon befolyásolhatja képviselői feladatainak ellátását, összeférhetetlenség áll fenn.

Lehet tehát Verhofstadtnak remek véleménye a nem uniós állampolgár Soros Györgyről és az elképzeléseiről, és azok mellett bátran ki is állhat a közvélemény előtt, azonban az európai parlamenti jogosítványait nem használhatja fel arra, hogy akár az illető személyét megvédje vélt vagy valós politikai támadásoktól, akár a politikai akaratát képviselje az uniós döntéshozó fórumokon.

A személyes elkötelezettsége okán sem élhet vissza az európai parlamenti mandátumával és az uniós intézményben betöltött tisztségével. Végképp elfogadhatatlan, ha ennek során a hatalmi helyzetét kihasználva arra törekszik, hogy egy tagállam belpolitikájába avatkozzon be azzal a céllal, hogy a tagállam demokratikusan megválasztott kormányának a választókkal való kapcsolattartását megakadályozza.

A helyzetből annak a reális veszélye érzékelhető, hogy a Nyílt Társadalom szövetségesei az Európai Parlamentben már teljesen nyíltan és gátlástalanul használják az uniós jogi és szervezeti eszközrendszert Soros György személyes érdekeinek érvényesítésére és védelmére, ami egyáltalán nem egyeztethető össze azzal, hogy az EU alapszerződése szerint az uniós intézmények hivatása az unió, valamint polgárai és a tagállamok érdekeinek szolgálata.

Ennek a tendenciának a megakadályozása alapvető fontosságú mind az uniós polgárok, mind a tagállamok és az európai közösség szempontjából is.

Ehhez nagymértékben hozzájárulna egy uniós belső vizsgálat annak átláthatóvá tételére, hogy a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézete által leírt hosszú távú és bizalomra épülő kapcsolatrendszer, a 226 szövetséges EP-képviselő és a Soros-féle Nyílt Társadalom hálózata hogyan működik együtt, mire terjed ki, és eredményezi-e az uniós alapszerződésnek a képviselői jogállásra vonatkozó szabályai megsértését.

Ilyen vizsgálóbizottság felállításának a kezdeményezése azonban nem könnyű, hiszen legalább 188 képviselő aláírásával lehet napirendre vetetni a kérdést. Az odavezető úton mindenesetre legalább 38 európai parlamenti képviselőnek már jogában állna parlamenti vitát kezdeményezni arról, hogy okozza-e az uniós képviseleti demokrácia sérelmét az együttműködés a Nyílt Társadalom és megbízható parlamenti szövetségesei között.

Ádám Attila

A szerző ügyvéd, Európa-jogi szakjogász


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »