A munkanélküliség Magyarországon négy százalékos, de ennek csak egy kis része irányítható vissza a munkaerőpiacra, ezért fontos a vendégmunka szerepe – hangsúlyozta Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az InfoRádióban. A FruitVeB elnöke, Apáti Ferenc szerint a vendégmunkások stopja éppen azokat a szegmenseket érintheti a leghátrányosabban, amelyek magasabb hozzáadott értékeket állítanak elő.
A vendégmunkások számának jelentős korlátozása rossz hatással lehet a gazdaságra – mondta az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, miután a kormány úgy döntött, hogy a magyar állam a jövőben nem ad ki vendégmunkások számára tartózkodási engedélyt, a harmadik országbeli munkavállalók csak foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel dolgozhatnak Magyarországon. Június 6-ától egy kormánydöntés nyomán már nem jöhetnek gyorsított eljárásban vendégmunkások a Fülöp-szigetekről, Grúziából és Örményországból.
Magyarországon a vendégmunkás-penetráció egészen alacsony:
mintegy százezernyien vannak, a foglalkoztatottaknak körülbelül a 2 százaléka. A régió egyes országaiban, például Szlovákiában, Lengyelországban jóval magasabbak ezek a számok.
De a vendégmunkára szükség van idehaza – mondta az elemző.
„Azt is mondhatjuk, hogy az egyik szemünk sír, a másik pedig nevet, hiszen Magyarország ezzel azt bizonyítja, hogy a fejlett munkaerőpiacú országok közé tartozik. Nagyon sok területen elfogyott a munkaerő, a legfrissebb adatok szerint a foglalkoztatottság mutatója több mint 75 százalék, a munkanélküliség 4 százalék, és azt lehet mondani, hogy majdnem mindenki dolgozik.”
Szektorális problémák vannak, ami azt jelenti, hogy bizonyos területeken nem lehet új munkaerőt találni
– tette hozzá.
Pásztor Szabolcs arról is beszélt, hogy mely területeken van leginkább igény a külföldi munkaerőre.
„A magyar gazdaságban kell a vendégmunka, és ez az, ami miatt nem lehetünk boldogok. Nyilván az lenne a legjobb, a GDP szempontjából is, ha magyarok dolgoznának a magyar munkahelyeken, de ezt az anomáliát ügyesen lehet kezelni, jó szabályozással például, ahogy más európai uniós országok is teszik” – mondta.
A vendégmunkások elmondása szerint Magyarországon ezeken a területeken vannak a legtöbben:
Főleg az olyan területeken van vendégmunka, ahol kétkezi munkavégzés jellemző, tehát ahol olcsó munkáskézre van szükség – fogalmazott Pásztor Szabolcs, kiemelve: ugyan 4 százalékos Magyarországon a munkanélküliség, de a nem dolgozóknak csak egy kis része irányítható vissza a munkaerőpiacra, ezért jut fontos szerep a vendégmunkának.
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szerint komoly kihívást jelenthet az ágazatnak a vendégmunkások számának csökkentése, és az
e területen dolgozó ázsiai vendégmunkások nem a hazai munkavállalókat szorítják ki, hanem a munkaerőhiány enyhítésével hozzájárulnak a magyar munkahelyek megőrzéséhez
– mondta Apáti Ferenc elnök az InfoRádióban.
„Jelenleg a körülbelül 140 ezer hektárnyi zöldség-gyümölcstermő területen 2500-3500 főnyi harmadik országbeli munkaerő dolgozik. Nagyobb részt Fülöp-szigeteki, indiai, kisebb részt thaiföldi, vietnámi munkaerőről van szó. Ez mindössze néhány százalékos nagyságrend a zöldség-gyümölcs ágazatban foglalkoztatottak számához viszonyítva. Tehát nem meghatározó még a jelentőségük, de folyamatosan növekszik a számuk. Egyre nagyobb igény és szükség van a harmadik országból származó munkaerőre, aminek egyértelműen az az oka, hogy – bármilyen állítással vagy statisztikákkal ellentétben – a gyakorlatban azt érezzük, hogy a hazai munkaerőtartalék elfogyott, nagyon sok térségben egyszerűen nem lehet már hazai munkaerőt találni megfelelő létszámban vagy megfelelő minőségben, kvalifikáltsággal” – hangsúlyozta a FruitVeB elnöke.
Apáti Ferenc arról is beszélt, hogy mely területeken van szükség leginkább a külföldi munkaerőre. Mint mondta a gombatermesztésben nagyobb részt a betakarítás jelenti a munkálatokat. A hajtatókertészetekben alapvetően a zöld munkák és a betakarítás adja a folyamatos, tavasztól őszig tartó feladatokat és ehhez kell a legtöbb munkaerő, majd a betakarítási szezon után következik a növények kitakarítása, a termesztőházak fertőtlenítése és az ültetési munkák.
Úgy látja, hogy bár Magyarországon a második, harmadik legalacsonyabbak az átlagbérek az Európai Unió 27 tagországa közül, de ezt a lemaradást nem az elmúlt pár évben, hanem az elmúlt 30 évben szedtük össze, ezért nem lehetséges a fizetéseket gyors emelése.
„Nem várható el az a gazdaságtól, hogy 30 évnyi lemaradást néhány év vagy egy év alatt rendezzen. Igen, valószínű, hogy ha dupla akkora béreket fizetünk, akkor több lenne a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban jelentkező vagy hadra fogható munkaerő aránya, mennyisége, vagyis nyilván a munkabérek emelésével lehetne bevonzani munkaerőt. De
olyan mértékben egyszerűen nem bírjuk emelni a munkabéreket, ami ahhoz kellene, hogy elegendő magyar munkaerő legyen, vagy ez az 5-600 ezer külföldön dolgozó magyar hazajöjjön dolgozni. Ekkora munkabéremelést egy-két éves távlatban képtelenség kigazdálkodni.
Így is gyakran azzal a váddal illetnek minket, hogy milyen drágák a zöldségek, gyümölcsök vagy az élelmiszerek. Ha duplájára emelnénk a munkabéreket, akkor még drágábbak lennének, akkor meg az lenne a baj” – mondta.
Apáti Ferenc jelezte: a vendégmunkások stopja éppen azokat a szegmenseket érintheti a leghátrányosabban, amelyek magasabb hozzáadott értékeket állítanak elő, beruházásokat hajtanak végre és az élelmiszeripari feldolgozás miatt nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari munkahelyeket is fenntartanak.
Korábban a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója, Bárány László közölte, hogy 350 milliárd forint értékű, a következő évekre tervezett beruházásaik kerülhetnek veszélybe a vendégmunkásokat érintő szigorítások miatt, mert a mintegy 3000 új dolgozót igénylő fejlesztésekhez nem áll rendelkezésre elegendő hazai munkaerő. Erre reagálva Magyar Péter miniszterelnök élesen bírálta a vállalat álláspontját, arra hivatkozva, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani. A kormányfő szerint a 25,5 milliárd forintos adózott eredményt elérő vállalatnak a nyereségéből kellene bérfejlesztést finanszíroznia.
A Tej Terméktanács is kiadott egy közleményt, amely szerint több vállalkozás is súlyos aggodalmát fejezte ki a szervezet felé annak kapcsán, hogy elveszíthetik a termelésben és a tejfeldolgozásban kulcsfontosságú, gyakorlott munkaerőt, amelynek pótlása sem hazai, sem külföldi forrásból nem biztosított. Mint írták,
az állatgondozás és a fejés olyan, folyamatos, 365 napos, jelentős fizikai megterheléssel járó tevékenység, amelyhez évek óta szinte lehetetlen megfelelő számú és felkészültségű hazai munkaerőt találni,
illetve azt hosszú távon megtartani, ezért ezek teljeskörű ellátása jelenleg harmadik országbeli munkavállalók bevonása nélkül nem biztosítható.
A cikk Szabó S. Gergő interjúi alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
