Velencei Képzőművészeti Biennálé

Idén is magas látogatószámmal zárt a Velencei Képzőművészeti Biennálé: a több mint 7 hónapig tartó, 86 ország részvételével lezajlott kiállítást 700 ezer látogató kereste fel – közölte a Magyar Pavilon kiállítását szervező Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint a 60. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé látogatóinak 59 százaléka érkezett külföldről. Idén is jelentős – mintegy 30 százalék – volt a fiatalok és diákok aránya. 67 százalékkal nőtt a hátrányos helyzetű vagy fogyatékossággal élő látogatók száma, ami azt mutatja, hogy a biennalé azon törekvése, hogy a kortárs kultúrát mindenki számára hozzáférhetővé tegye, sikeresnek mondható.

A kulturális eseményt hatalmas médiaérdeklődés kísérte, több mint 4000 újságíró tudósított a biennáléról, mind az olasz, mind a nemzetközi sajtóban – írták.

A közleményben idézték a biennálé frissen kinevezett elnökét, Pietrangelo Buttafuocót, aki szerint az Stranieri Ovunque – Foreigners Everywhere (Idegenek mindenütt) címmel megrendezett, Adriano Pedrosa főkurátor nevével fémjelzett központi kiállítás megtanította nekünk, hogy mindannyian „idegenek vagyunk mindenütt”.

Adriano Pedrosa megköszönte a kiállítás létrehozásában közreműködők munkáját, és a közlemény szerint hangsúlyozta: mindig szomorú, ha egy ilyen nagy kiállítás véget ér, de kíváncsian várja, hogy a déli félteke művészei, az őslakos, a queer vagy az autodidakta művészek munkássága jobban elfogadott és megértett lesz-e a jövőben.

Hírdetés

A globális dél felé történő nyitást tükrözi az idei díjazás is: az életműért járó Arany Oroszlánt a brazil Anna Maria Maiolino és a török Nil Yalter kapták. A legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlánt Ausztrália kapta, a legjobb résztvevőnek a maori Mataaho kollektívát választotta a nemzetközi zsűri.

A Magyar Pavilonban idén Nemes Márton festőművész Techno Zen kiállítása volt látható, melynek kurátora Kopeczky Róna.

„Nemes Márton a festészet kereteit kitágító anyaga a biennálé leglátványosabb kiállításai közé tartozott. Tartalmilag nem kapcsolódott az idén előtérbe helyezett témákhoz, mint a dekolonializáció, a migráció vagy a másság problematikája, s ezzel kivételesnek számított. A több érzékre ható, multimediális installációja – amelyben a színek, a mozgó fényhatások és az ehhez komponált zene egy élményalapú összhatásban állt össze – ugyanakkor jól illeszkedett az idei biennálé rendkívül színes összképébe, a színt középpontba helyező trendjébe” – összegezte Fabényi Julia nemzeti biztos, a Ludwig Múzeum igazgatója.

A közleményben emlékeztettek arra, hogy a központi pavilonban a magyar-indiai Amrita-Sher Gil (1913-1940) is szerepelt, akinek egy fiatalkori önarcképét válogatták be a kiállítás egyik szekciójába.

Nemes Márton kiállítása bővített formában 2024. december 19-től 2025. március 2-ig a Ludwig Múzeumban is látható lesz – emelték ki, hozzátéve, hogy az intézmény már megkezdte a felkészülést a következő, 2026-os képzőművészeti biennáléra, melynek kurátori pályázati felhívása a múzeum honlapján érhető el. A beadási határidő 2025. január 20.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »