A 18. században élt jezsuita szerzetes, a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatója, a magyar rokokó irodalom kiemelkedő alkotója, Faludi Ferenc „antikizáló hangsúlyos verselésű” költeményét olvassuk. A felező 8-as és kétütemű 7-es sorok időmértékes, trochaikus ritmust is hordoznak. A ragrímek is csodálatosan régi ízűek. A rend és a mérték uralkodik ebben a versimában.
AZ UR JÉZUSHOZ
1. Jézus, szivem szép szerelme!
Az én lelkem gerjedelme
Buzgón szeret tégedet;
2. Nem azért, hogy üdvezüljen,
Tüzre, kinra ne kerüljen, –
Másként szeret tégedet.
3. Ingyen Uram, te szerettél,
Teremtettél, megszenteltél,
Megváltottál engemet:
4. Ugy, én szivem szép szerelme!
Az én lelkem gerjedelme
Ingyen szeret tégedet.
5. Ebben a hív szeretetben,
Hóltig való tiszteletben
Vigan ontom véremet,
6. Vigan néked én Istenem,
Drága kincsem és mindenem,
Feláldozom éltemet!
Kép: Toldy Ferenc 1853-as Faludi-kiadásához készült litográfia
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
