A rossz emberi kapcsolatok mindig nyomasztóak. Ám néha akadnak furcsa (pozitív) fejlemények. Váratlanok. A szlovák–magyar kapcsolatokra gondolok. Ezek ugyanis nem föltétlenül rózsásak, a történelmi fejlemények ugyancsak megterhelték a jószomszédi viszonyt. Most viszont kiderült, nincs veszett fejsze nyele: a sajátos nézeteiről ismert Ľuboš Blaha olyat tett, amit aligha vártunk. Igaz, hogy logikusan, de az is igaz, hogy nem közvetlenül a szlovák–magyar kapcsolatok hogyanjáról szól ez. De mégis.
Kiderült ugyanis, hogy a Financial Times olyan tervről írt, amelyben fölvázolták, hogyan lehetne a magyar gazdaságot megfúrni, ellehetetleníteni csak azért, mert Magyarország nem hajlandó az EU-nak mindenben hajbókolni. Afféle büntetőhadjárat volna az.
A problémák ismertek: Ukrajna támogatásának a kérdése (ami több sebből vérzik), az LMBTQ kérdése – folytassam? Legrosszabb az EU egyeduralkodási igyekezete azáltal, hogy minden részletet a saját szája íze szerint akar intézni, ami lényegében a tagállamok nem is rejtett gyarmatosítását jelenti. Az említett cikkben kilátásba helyezett intézkedésekre Ľuboš Blaha mellett Fico is kiborult. Azt mondta, beteg lett ugyan, de mindent megtesz azért, hogy az Európai Tanács ülésén ott legyen, mivel ott „mindenféle furcsa dolgok zajlanak Magyarország ellen”. Sőt Blaha még azt is mondta, hogy amikor Szlovákiát a hazai progresszívek támadták, a magyarok kiálltak Szlovákia mellett – „most rajtunk a sor, hogy kiálljunk Magyarország mellett”.
Akármennyire becsülendő és megköszönni érdemes gesztus ez, bármennyire pozitív fejlemény ez a két ország kapcsolatában, túlértékelni nem kell. Mert azért látható, ebben a kiállásban jogos önvédelem is rejlik. A szuverenisták egységes álláspontja márpedig nagyon fontos, nehogy az EU zárt klikkje bárkit lehengerelhessen. Szlovákia, csakúgy, mint Magyarország és az EU mindegyik tagállama, szuverén ország, annak belügye valóban és szó szerint belügy, az egész EU pedig csak úgy működhet igazán eredményesen, ha tagállamai tényleg szuverének maradnak. Volt már olyan, hogy lényegében gyarmatok voltunk (ha Brüsszelben nem tudják, nézzenek utána a történelemkönyvben), úgy hívták azt, hogy Varsói Szerződés meg KGST, s bizony szót kellett fogadni a moszkvai ukáznak – nos, ebből elég volt.
Ha ennek az egész botrányos elképzelésnek a Financial Timesban (ne legyünk naivak, nem egy névtelen bürokrata találta ezt ki) van egy pozitív oldala, az éppen az,
Ezt a tendenciát kellene tovább vinni, más területeken is érvényesíteni, s akkor létrejöhet a jószomszédi viszonyt tovább építő kapcsolat. Ezer év közös történelme erre int.
De azért várjuk ki az Európai Tanács brüsszeli ülését…
(Aich Péter/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
