Az összetartó közösségek gazdaságilag is sikeresebbek; hosszú távú gazdasági sikerek és kiemelkedő teljesítmények ott jelennek meg, ahol stabil és hiteles önképpel, erős identitással rendelkező nemzetek tevékenykednek – mondta a pénzügyminiszter Szolnokon, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat Vármegyenap kulturális rendezvényén.
Varga Mihály, aki Jász-Nagykun-Szolnok vármegye díszpolgára is, emlékeztetett: a kormány elindított egy országos pályázatot, amelynek célja a helyi identitás erősítése, a kulturális örökségvédelem és a közösségfejlesztés. A pályázat forrásaiból Jász-Nagykun-Szolnok vármegye is lehetőséget kapott helytörténeti, helyismereti programok rendezésére – mondta, megjegyezve: minden vármegyének van olyan értéke, amelyet érdemes megmutatni.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy büszke a szülőföldjére, mint ahogyan valamennyi ember büszke lehet arra a tájra, környezetre, ahová születik. A szülőföld nevel, „alakítja ki a jellemünket, karakterünket, ez tesz bennünk emberré” – fogalmazott.
Fontosnak nevezte, hogy a gyermekek is minél inkább büszkék legyenek az ősöktől megörökölt hagyományokra. Ehhez rendezvények kellenek, a Vármegyenap egyik fontos küldetése az emberek összehívása, az értékek megmutatása – mutatott rá. Különösen fontosak azok az események, amelyek erősítik a helyi identitást, támogatják a hagyományokat, és összehozzák az embereket – emelte ki a pénzügyminiszter.
Szólt arról, hogy az ország vármegyéi közül Jász-Nagykun-Szolnok vármegye rendelkezik az egyik legkisebb elvándorlási mutatóval. Ez annak köszönhető, hogy az ott élők megtalálják azokat az értékeket, amelyekre büszkék lehetnek, és tovább is akarják adni.
Varga Mihály azt mondta: ha a kisebb közösségek összetartanak, és megtalálják a közösségi fejlesztés lehetőségeit, akkor a nemzet is összetartóbb tud lenni, „a nemzet összetartása is tud erősödni”. Az lehet igazán szabad ember, aki elköteleződik – hangsúlyozta. Az összetartó közösségek gazdaságilag is sikeresebbek, törekedni kell arra, hogy ez így legyen – emelte ki.
Varga Mihály beszédében kitért arra, hogy ezer éven keresztül a vármegye kifejezés fejezte ki egy nagyobb térség összetartozását. Felidézte, hogy „volt néhány évtized, amikor ettől el kellett tekinteni”, de meg lehet tanulni újra, egyben jelezte, visszaállítják azt a hagyományt, amelyre büszkék lehetünk.
Megemlítette, hogy a „szubszidiaritás” szót – amely szerint minél alacsonyabb szinten hozzák meg a közösség számára fontos döntéseket – sokat használják Európában. Mintha az Európai Unióban most elfeledkeznének erről, és mintha egy „európai szuperállam” létrehozásán gondolkoznának ahelyett, hogy a kis, apró közösségek sorsával törődnének – jegyezte meg. Hozzátette: jól látható, hogy a határon túli magyarok ügyében indított petíciók, megkeresések vagy éppen a székelység ilyen típusú törekvései mennyire „süket fülekre” találnak az Európai Unióban.
A Vármegyenap egyik célja megmutatni, hogy kisebb szinten is képesek vagyunk összefogni, együtt gondolkozni – emelte ki. Európa attól lett naggyá, és akkor tarthatja meg a gazdasági erejét is, ha benne a nemzetek egyedi karakterű közösségek maradhatnak. Az egyéni szabadság fogalma csak a közösség tükrében értelmezhető – hangoztatta Varga Mihály. A magyar felfogás szerint van az egyénnél fontosabb érték: ilyen az Isten, haza, család – zárta gondolatait a pénzügyminiszter.
Az eseményen Berkó Attila, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei főispán kiemelte a hagyományok őrzésének, ápolásának fontosságát, és hogy átörökítsék ezeket a következő generációkra. Fontosnak nevezte, hogy ezek az értékek, hagyományok kézzelfoghatók és mindenki számára megismerhetők legyenek.
Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei közgyűlés elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a vármegye elnevezés is komoly együttműködést vetít előre, olyan szimbólum, amely a nélkülözhetetlen együttgondolkodásból fakad. Fontosnak nevezte megélni a hagyományokat, őrizni a közösségi értékeket, szavai szerint az értékőrzésnek a mindennapi munkában is meg kell mutatkoznia.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta, hogy egy „háromosztatú” vármegyében – jászokkal, kunokkal és a szolnokiakkal – egységes vármegyét kell képezni. Kiemelte az együttműködés, a közös gondolkodás fontosságát. A további fejlődéshez kell az ott élők munkája – tette hozzá, méltatva a vármegyében élők munkabírását.
Az eseményen jelen voltak Jász-Nagykun-Szolnok vármegye fideszes országgyűlési képviselői: Kállai Mária, Pócs János, F. Kovács Sándor és Herczeg Zsolt, továbbá Borbás Zoltán, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei közgyűlés alelnöke, illetve a székely testvérmegye, Maros megye képviselete.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
