Miután a Ján Slota- és a Vladimír Mečiar-féle klasszikus nacionalisták végleg eltűntek a történelem süllyesztőjében, már nincs, aki a magyar nyelvhasználat korlátozásával szeretne pontokat szerezni a választóinál. Ezt gondolnák? Dehogynem!
A különböző választás előtti rádiós és televíziós vitaműsorokban, podcastokban, pódiumbeszélgetésekben alaposan körüljárták a választásokon induló politikai pártok programjait. Akik akartak, azoknak módjukban állt tájékozódni, ráadásul on demand világunkban már mindez vissza is játszható, aki tehát még nagyon bizonytalan, az még szombat reggel 6:55-kor is visszapörgethet egy videót arról, pontosan hogy is hangzott kedvenc politikusának egy bizonyos mondata.
Amiről a szlovák nyelvű vitaműsorokban egyáltalán nem esett szó, az az, mit terveznek a pártok a kisebbségekkel kapcsolatban? Van-e bármilyen álláspontjuk egy kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan? Hogyan támogatnák a kisebbségi nyelvhasználatot? Jutna-e a kisebbségi kultúrára forrás?
Nos, van, akinél mindez egy X (korábban Twitter) posztban összefoglalható, de a pálya jobbszélén a legnemzetibb jógamester által felböffen Slota alkoholgőzös lehelete is. Az alábbiakban a legutóbbi közvélemény-kutatásokban parlamentbe jutásra esélyesnek tartott pártok kisebbségekkel kapcsolatos programtéziseit böngésszük.
Szövetség
A Szövetség programjában több fejezetben is visszaköszönnek a kisebbségekkel kapcsolatos intézkedések.
Magyar nyelven is elérhetővé tennék a szociális, pszichológiai és jogi tanácsadást, a segélyvonalak, speciális krízisközpontok működését.
A programban szerepel a magyar oktatásügy fejlődéséhez szükséges állami szakmai háttérintézmények létrehozása, illetve megerősítése, és a normatív támogatás növelése a magyar és egyéb kisebbségi tannyelvű iskolák esetében, és a Nemzetiségi Iskolák Modernizációs Alapjának létrehozása.
A földrajz- és történelemkönyvekben a magyar helységnevek és személynevek magyar nyelvű használata a cél.
A magyar ajkú szakszolgálati dolgozók – logopédusok, pszichológusok– képzését is preferálnák.
A Kisebbségi Kulturális Alap költségvetését növelnék, a magyar közösséggel szemben igazságtalan elosztási kulcs megváltoztatnák. A közmédia magyar adásait bővítenék a magyar közösség országos számarányának megfelelő műsoridőre.
A magyar nyelvű magán tévé- és rádiósugárzást a kötelező feliratozás és fordítás eltörlésével tennék lehetővé.
A kisebbségek jogállását külön törvénnyel szavatolnák, az egyéni jogok mellett a nemzeti közösségek kollektív jogainak elismerését is biztosítani kívánják.
A vegyesen lakott régiókban a magyar nyelvet regionális hivatalos nyelvvé tennék.
Az Alkotmány preambulumát a „Mi, a szlovák nemzet…” formuláról a „Mi, Szlovákia polgárai…”-ra módosítanák. Lehetővé tennék az online ügyintézést.
A közlekedési táblákat és a vasúti közlekedést is teljesen kétnyelvűsítenék.
Biztosítanák a szabad jelképhasználatot. A kisebbségek részére a jelenlegi kisebbségi kormánybiztosi hivatal helyett egy Kisebbségi Hivatalt hoznának létre.
Szorgalmazzuk az önálló jogkörökkel megbízott magyar főpásztor kinevezését is.
Republika
„Ne felejtsd el, hogy honnan jöttél” – énekli a Magna Cum Laude Vidéki sanzon című opuszában. A republikás fiúkról sem kell elfelejtenünk, hogy honnan jöttek: az alapvető jogok és szabadságok elnyomását támogató mozgalmak alapítása, támogatása és propagálása bűncselekményében bűnösnek talált Marián Kotleba Mi Szlovákiánk Néppártjából. Csak éppen pocaknál kinyúlt zöld póló helyett öltönyt viselnek, és némileg jobban fésültek vezérüknél.
Milan Uhrík nem buta és nem tehetségtelen, és az ő listáján indul a legtöbb volt katonai hírszerző vagy elhárító. A közösségi médiában sorra jelentette be a nagy akvizícióit, ezek közül az egyik a 63 esztendős Rafael Rafaj volt, akit Ján Slota jobbjáról ismerhetünk. Az egyedül élő Rafaj minden idejét a politikára fordíthatta, amolyan régi vágású, nagy munkabírású politikus, 2006 és 2010 között a Smer-HZDS-SNS koalíció legaktívabb képviselője volt.
A Republika kebelén azonban megspórolta a munkát, úgy tetszik, mint ha CTRL C-vel kopizta volta a Republika nemzetiségi programját a régi SNS programjából.
Szorgalmazzák, hogy a szlovák legyen az egyedüli hivatalos nyelv az ország területén, és kötelezően felsőbbrendű pozíciója legyen „az úgynevezett nyelvileg és etnikailag kevert területen is Szlovákiában.”
Ami pedig a kisebbségi politikájukat illeti, a fejezet első mondata így hangzik:
Az irrendetizmus ötödik hadoszlopának Szlovákia integritása elleni támadásaival szemben az eddigi, nem hatékony és nem rendszerszintű politika helyett koncepcionális politikát fogunk folytatni a kisebbségekkel kapcsolatban és az irredentizmus elleni védelemben.”
Tehát a Republika egyenlőségjelet tesz a kisebbség és az irrendentizmus közé.
Emiatt adekvát intézkedéseket terveznek a történelmi revizionizmus, a nagymagyar irredentizmus, és az I. és a II. világháború eredménye kétségbevonása ellen. A kisebbségi jogok gyakorlását kizárólag egyéni alapon képzelik el.
A legfőbb tézisük, hogy a kisebbségi jogok nem realizálódhatnak a többség kárára, főként, ha a többség asszimilációja, diszkriminációja, korlátozása, nyelvi érvényesülése terén.
A kisebbségi kormánybiztos hivatalát is felszámolnák, a biztos magára maradna, tanácsadói jogkörrel.
A kisebbségek a saját rendezvényeiken az anyanyelvüket az államnyelvvel együtt használhatnák. Kötelezővé tennék az államnyelv ismeretét, illetve az államigazgatási és közigazgatási dolgozókat sem lehetne arra kötelezni, hogy elsajátítsák a kisebbség nyelvét (mint ahogy most sem lehet).
A nemzetiségek nyelvén készülő tájékoztató feliratok jóváhagyására egy bizottságot
hoznának létre, mely a többségi nemzet képviselőiből, földmérőkből, nyelvészekből és a Matica slovenská képviselőiből állna.
A magyar nyelvű sajtót számlái, támogatásai és adományai közzétételére kötelezné.
A Nemzeti Emlékezet Intézetéről szóló törvényt kiegészítenék azzal, hogy az a bécsi döntés utáni időszak történéseit is vizsgálhatná, és feltárhatná a Horthy-rendszer bűneit.
Szlovák Nemzeti Párt
Ján Slota egykori pártja úgy megjuhászodott a Bugár Béla barátságáért az Istennek hálát adó Andrej Danko alatt, hogy az egykori alapító atya rá se ismerne. A párt honlapján a választási program menüpont alatt egy 15 pontos kivonat található. Ebben egy szó nem sok, annyit sem írtak a nemzeti kisebbségekről.
Kereszténydemokrata Mozgalom
Talán Pavol Hrušovský teszetosza köztársaságielnök-választási szerepvállalása miatt akart a párt stabil elektorátusa egy kicsit odacsapni. Ez olyan jól sikerült, hogy a párt, amelyről azt gondoltuk, az öt százaléka harangszóra is beesik, 2016-ban kiesett a törvényhozásból, ahova azóta sem sikerült visszadolgoznia magát. Alojz Hlina kívülről hozott „interim menedzserként” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A párt megreformálta magát, fiatalított, 2017-ben a volt lőcsei polgármesterrel Eperjes megyét is behúzta, Milan Majerský azóta pártelnök lett, megtartotta megyei pozícióját. Nézzük, mit írt a választási programba a kisebbségekről. Nehezen hihető, de 145 oldalon egy büdös szót nem szólnak a nemzeti kisebbségekről.
OĽANO
Igor Matovič pártja 2020-ban sok magyar szavazatot begyűjtött, és amíg a kormánya nem zilálódott szét teljesen, eleinte gesztusokat is tett a magyarok felé. 2023-as választási programja 242 oldalasra sikeredett, nézzük, mi jutott benne a kisebbségeknek.
A párt lehetőséget teremtene a kulturális szokások, a nyelv és a hagyományok ápolására, és nem foganatosítana olyan intézkedéseket, amelyek az asszimilációt mozdítanák elő. Megfontolnák azt is, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot megyei szintre is kiterjesszék.
Biztosítanák a nemzetiségi nyelven történő oktatást.
SASKA
Richard Sulík kormánydöntésekben erős pártja „A gazdasági növekedés programja” néven tette közzé veretes, 268 oldalas programját. Jutott benne pár sor a nemzeti kisebbségeknek is. Az SaS felismeri a problémát, hogy a kisebbségi törvények hatékonysága kétséges, ráadásul a felelősségi körök több intézmény között oszlanak meg, a sok bába közt elvész a gyermek, aminek az eredménye a nem hatékony kisebbségpolitika.
Ezért a párt komplex kisebbségi törvényt fogadna el, mely egyértelműen definiálná a kisebbségi jogokat a nyelv, a kultúra, és a közügyekben való részvétel terén. A liberális párt a jelenlegi, kormánybiztosi szint helyett egy, az Igazságügyi Minisztérium alá rendelt Nemzetiségi Hivatal létrehozásával centralizálni a kisebbségi jogok kezelését, amitől hatékonyabb ügymenetet remél.
Sme rodina
A nehezen meghatározható politikai profilú Sme rodina középre került válogatásunkban. A pártelnök, Boris Kollár nyilvánosan elérhető partnerlistáján magyar hölgy tudomásom szerint nem szerepel, reméljük, ez nem a teljes párt kisebbségekhez való hozzáállásának a lecsapódása. A párt hat prioritás köré fonta választási ígéreteit. Ezek között a nemzeti kisebbségekre nem jutott kapacitás.
Smer
Robert Fico Vladimír Mečiar mellett a másik háromszoros kormányfő, de míg a „szlovák nemzet atyja” megmarad ennél a számnál, Fico továbbléphet. Azt tudjuk, nem rest gumibotot ragadni, ha el kell verni a magyar szurkolókat; megszigorította a nyelvtörvényt, korlátozta a kettős állampolgárság felvételének lehetőségét, tankönyveinkbe szlovák településneveket erőltetett, neki már volt alkalma bizonyítani. Nézzük, 2023-as választási programjában milyen kisebbségi témák bukkantak fel!
A geopolitikai fejezetben megemlítik, hogy elsőként alakítottak közös kormányt az SNS-szel és a Most-Híddal, „ami a legjobb gyakorlati példája a kisebbségekkel való együttélésnek. A Smer ezt a gyakorlatot folytatni kívánja a jövőben is, kormányzati szerepvállalás esetén.”
Hlas
Peter Pellegrini a 2020-as választási kudarc – bár az egyszámjegyűek közül sokan örültek volna a 18 százalékos kudarcnak… – után Robert Ficót odahagyva, önállóan folytatta. Azt már neki is sikerült megértenie, hogy egy-két díszmagyar kell a listára. De nézzük, a programalkotásban ezt visszaköszönt-e a választási program 75 oldalán?
Illetve céljuk a helyi és regionális kultúra támogatása is, beleértve a nemzeti kisebbségek kultúráját is.
Progresívne Slovensko
Legutóbb az azóta felszívódott Spoluval kötött koalíció miatti 7 százalékos parlamenti küszüb miatt a parlamenti bejutásról 4 század százalékkal lecsúszott Progresívne Slovensko programjában külön fejezetet kaptak a nemzeti kisebbségek. A fejezet felelőse Zora Jaurová.
Törvénnyel garantálnák a nemzetiségi oktatást, módosítanák a szlováknyelvoktatás módszertanát, a vegyesen lakott területeken pedig egy új középiskolai formát vezetnének be, a magyar-szlovák bilingvális középiskolát.
Átértékelnék az állampolgársági törvényt is.
Az egészségügyi intézményekben kétnyelvű feliratokat helyeznének ki, illetve támogatnák az egészségügyi személyzet képzését kisebbségi nyelven.
Hatékonyabbá tennék a Kisebbségi Kulturális Alap működését, és támogatnák az új kisebbségek láttatását.
Bővítenék a kisebbségi programok adásidejét is a közmédiában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
