Azt mindenki tudja, hogy a Brit India felosztásakor 1947-ben lett egy muszlim többségű és egy hindu többségű rész, az előbbi Pakisztán, az utóbbi India nevén, majd pedig 1971-ben Pakisztán 2 részre szakadt: a keleti részből lett Banglades, a nyugati meg maradt Pakisztán néven.
Valójában az eredeti terv sose lett teljes. Nem mindenki ment el vallása szerint „hazájába”, a mai Bangladeseben és Pakisztánban máig van pár % hindu, Indiában pedig a lakosság 15 %-a muszlim. Ami pedig az etnikai feloszlást illeti, ma egyedül Banglades egynemzetiségű ország: ott a lakosság 99 % bengáli. Indiában a fő nemzetiség a hondi, de aránya csak 44 %. Pakisztánban a helyzet még színesebb: a fő nemzetiség a pandzsabi, de aránya csak 34 %, viszont az ország hivatalos nyelve az urdu, mely alig a lakosság 9 %-ának az anyanyelve, de hagyományosan ez a régió muszlim presztízsnyelve. (Az urdu azonos a hindivel egyébként, ez kb. mint a szerb és horvát közti viszony.)
Brit Indiának azonban része volt még 3 mai ország: Bhután, Mianmar, Nepál.
Az okok eltérőek miért lettek ezek mára önálló országok.
Mianmar esete a legegyszerűbb: a buddhista többségű területet a britek már 1937-ben leválasztották Brit Indiáról, így eleve önállóan lett független, bár Indiával egyidőben.
Nepál sose volt hivatalosan brit gyarmat, de ez a mai India nagy részére is igaz: egyes részek gyarmatok voltak, más részek jogilag szövetséges államok. Az ok, hogy aztán a függetlenségről fel se merült Nepál csatlakozása Indiához, hogy pont jónak tűnt ütközőállamként Kína és India között.
Bhután esetében a helyzet hasonló volt. Csak míg Nepál jogilag független állam volt, Anglia által elismerve, addig Bhután a független szövetséges és a gyarmat státusz között volt mint védnökség. A bhutáni uralkodó ragaszkodott ehhez India függetlensége után, egyszerűen azt javasolta: Anglia védnöki státusza legyen felváltva India védnöki státuszával. Az ütközőállamiság miatt ezt India elfogadta, így egészen 2008-ig Bhután jogilag India védnöksége volt. 2008-ban ezt megszüntették, azóta jogilag Bhután teljesen független, de a gyakorlatban ma is Indiához van igazítva teljes külügyi és hadügyi politikája.
Amit kevesen tudnak: Sikkim esete. Ez a Nepál és Bhután közti terület. Története Bhutánéval volt azonos: védnökség előbb Anglia, majd India alatt, egészen 1975-ig. 1975-ben India része lett, ma India legkisebb állama.
Sokáig nem értettem mi az oka az elletétes fejleménynek. Leginkább azt a magyarázatot találtam, hogy míg a bhutáni királyság népszerű volt, a sikkimi nem, s míg Bhutánban a lakosság rendelkezett saját nemzeti identitással, addig Sikkimben a lakosság zöme magát egynek tekintette a sok indiai nép közül.
Kína csak 2003-ban ismerte el Sikkim csatlakozását Indiához.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
