Az oltóanyag kifejlesztése azonban már hosszabb folyamat lesz – jegyezte meg Müller Viktor biológus az InfoRádió Aréna című műsorában. Az ELTE tudományos munkatársa arra is kitért, az új típusú koronavírus úgy is fertőz, hogy gyakorlatilag nem produkál tüneteket.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!
A leggyorsabb az lehetne a koronavírus megfékezését illetően, ha már létező gyógyszer hatásosnak bizonyulna – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ELTE tudományos munkatársa.
„A legígéretesebb jelölt aRemdesivirr nevű készítmény, amit eredetileg Ebola-vírus ellen fejlesztetek. Arra is bír valamennyi hatással, ott viszont közben találtak hatékonyabb ellenszert, úgyhogy aRemdesivirtt jegelték – ismertette Müller Viktor. – Később arra gondoltak, hogy ha már kifejlesztették, kipróbálták, hátha hat más ellen, és éppen a MERS, a SARS és a koronavírus ellen úgy tűnt, hogy hatásos. Teljesen logikusan így kipróbálták az új koronavírus ellen, és
sejtkultúrában úgy fest, hogy hatásosan blokkolja a vírust.”
A biológus szerint leginkább Kínában zajlanak azok a vizsgálatok, amelyek pácienseken próbálják ki a már meglévő szereket.
„Erről már tudjuk, hogy az embereknél milyen mellékhatásokat okoz, hogy beadható biztonságosan. Már csak a termelési kapacitás kellene felfuttatni. Miután pedig
nem egy rettentően bonyolult molekuláról van szó, reális az esély, hogy rövidebb távon legyen a kezünkben valami”
– tette hozzá. Szemben azzal, ha a nulláról kell kikísérletezni egy hatóanyagot, hiszen a kifejlesztésen túl tesztelni is kell több szinten, állaton, emberen, kis számú fertőzött csoporton, és ha ígéretesnek tűnik, akkor próbálható ki nagyobb számú betegen és adható el végül, sorolta a szakember.
Müller Viktor szerint ilyen új szer kifejlesztése, engedélyeztetése több évet vehet igénybe. Azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a mostanihoz hasonló veszélyhelyzetekben van lehetőség a gyorsított eljárásra. De még ebben az esetben is
másfél év múlva jelenhet meg a piacon a gyógyszer, ha mondjuk azt már ma kifejlesztik.
„Az első kísérleti vakcinák kipróbálása már folyik. Ezek kísérleti technológiával készültek, tehát nem hagyományos védőoltások, hanem inkább amit a jövő technológiájának gondolunk. Ilyen szempontból különösen nehéz megjósolni, hogy hatékonyak lesznek-e, vagy sem. Azt lehet megmondani, hogy mondjuk fél éven belül tudni fogjuk, hogy az első körben elkészültek hatásosak-e.”
Ha hatásosak lesznek a kísérletek alatt álló vakcinák, akkor onnan is egy év, amíg ezzel érdemben befolyásolni lehet a járványt – tette hozzá Müller Viktor.
Tünet nélkül is fertőz
Az ELTE tudományos munkatársa szerint a tartósan járványokat okozó koronavírusok az emberben általában nem okoznak súlyos betegségeket. Négyféle ilyen ismert, ami náthaszerű tüneteket produkál. Müller Viktor szerint ezeken gyakorlatilag már mindenki átesett. A mostani új típusún viszont a Föld lakosságának csak elenyésző része.
„Azt szögezzük le, hogy a legtöbb esetben nem okoz súlyos fertőzést.
Ennek a pontos arányát nem is tudjuk, és ha százalékokról beszélünk, akkor a felismert fertőzöttek között látható százalékokat tudjuk mondani – jegyezte meg. – De ha ilyen sok már felismert körében 80 százalékban enyhe tüneteket produkál, akkor nagyon könnyen elképzelhető, hogy van egy még jelentősebb csoport, amelyet föl sem ismertünk. Akár enyhe tünetekkel, akár tünet nélkül.”
A biológus az Arénában azt mondta:
a felismert új típusú koronavírusos esetek 20 százaléka súlyos következményekkel jár, de ennek jelentős része nem igényel intenzív ápolást.
„Amikor súlyos eset alakul ki, az tüdőgyulladásból ered. Ennek a lehetősége abból következik, hogy a koronavírus felszínén található molekulák olyan sejtfelszíni molekulákhoz kapcsolódnak, amelyek a tüdő sejtjeinek egy részén is megtalálhatóak. Ez teszi lehetővé, hogy a tüdőbe is bejusson, és akkor ott nagy részben, valószínűleg az immunreakciónak köszönhetően tüdőgyulladást okozhasson.”
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
