Donald Trump új vámpolitikája megrengette a világgazdaságot, feszültségeket gerjesztett az Európai Unióval, és sokkolta a pénzpiacokat. Az EU vezetői határozott választ sürgetnek, miközben a gazdasági szereplők, különösen a mezőgazdasági és ipari szektorok, a békés megoldást szorgalmazzák.
A vámháború kezdete
Donald Trump amerikai elnök április 9-től 20%-os importvámot vezetett be az EU-termékekre, valamint több más országra még ennél is magasabb tarifákat szabott ki. Kínát például 50% fölötti vámmal sújtotta. Trump szerint az EU „kifosztja” az Egyesült Államokat, és kijelentései egyre ellenségesebbek: „szánalmasnak” nevezte az európai országok viselkedését.
Ez a lépés nem csupán gazdasági kérdésként jelent meg: Robert Habeck német alkancellár például egyenesen az Ukrajna elleni orosz agresszióhoz hasonlította az amerikai vámintézkedéseket.
Az európai válaszkeresés
Franciaország és Németország gyors és erőteljes válaszlépéseket sürget. Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár szerint az EU-nak fel kell készülnie a megtorló intézkedésekre, például az amerikai technológiai szektor célba vételére. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megerősítette: „sok ütőkártyánk van”.
Egyes lehetséges lépések:
Az EU kereskedelmi miniszterei április 7-én tanácskoznak, és várhatóan több milliárd eurós ellenintézkedésekről döntenek.
A gazdák és ipari szereplők vészjelzései
A mezőgazdaság különösen érzékenyen reagál a vámtarifákra. A Copa és Cogeca, az európai gazdák két legnagyobb érdekképviselete, tárgyalásos megoldást sürget. A vámok szerintük zavarokat okoznak az ellátási láncokban, megemelik az árakat, és rontják az élelmiszerbiztonságot.
Massimiliano Giansanti, a Copa elnöke figyelmeztetett: a gazdák már így is komoly kihívásokkal néznek szembe, a vámok pedig tovább súlyosbítják helyzetüket. Lennart Nilsson, a Cogeca elnöke szerint a válaszcsapások nem segítenek – inkább a párbeszédnek kell előtérbe kerülnie.
Az olajpiac és a befektetők reakciói
Trump bejelentései azonnali hatással voltak a pénz- és árupiacokra. A világ tőzsdéi esni kezdtek, az amerikai dollár gyengült, az olajárak pedig meredeken zuhantak. A Brent hordónkénti ára 75 dollárról 70 dollárra, a WTI-é 67 dollárra esett.
A befektetők a vámtarifák miatt globális gazdasági lassulástól tartanak, és nőtt a recesszió esélye. A globális értékláncok sérülékenysége napvilágra került, különösen, mivel az olajpiacot az OPEC+ kitermelésnövelése is megütötte.
Macron és a befektetések megfékezése
A francia elnök nemcsak a hivatalos uniós válaszokat szorgalmazza, hanem a vállalati szektorhoz is fordult. Arra kérte a nagy európai cégeket, hogy ne fektessenek be az amerikai gazdaságba, amíg az USA vámháborút vív velük. Macron szerint „szükség van kollektív szolidaritásra”, és a befektetések felfüggesztése erős politikai üzenetet hordozna.
A német ipar fájdalma
Trump döntése különösen sújtja a német ipart. A német autógyártás – amely 2024-ben is az USA-t tekintette legnagyobb partnerének – komoly veszteségekkel számol. A német gazdaságkutató intézetek szerint akár 200 milliárd euró veszteséget is jelenthet a vámháború.
A BDI iparszövetség szerint „a vámok a szabad kereskedelem elleni példátlan támadást jelentenek”, és a globális növekedést is veszélyeztetik. A VDA autóipari szövetség elnöke, Hildegard Müller szerint ez nem „Amerika az első”, hanem „Amerika az egyedüli”.
Gyárbezárások és a munkahelyek sorsa
A vámpolitika kézzelfogható hatása a gyártásban is megjelent. A Stellantis ideiglenesen leállította két észak-amerikai gyárát – Windsorban (Kanada) és Tolucában (Mexikó). Az intézkedés több ezer dolgozót érint, és jelzi, hogy a vámháború a termelésre és az ellátási láncokra is közvetlen hatással van.
A Volkswagen szintén reagált: ideiglenesen felfüggesztette a Mexikóból érkező járművek szállítását, importdíjat vezetett be, és figyelmeztette kereskedőit az áremelkedésekre. A német óriás szerint a vámok több száz milliárd dolláros kárt okozhatnak az autóiparnak.
A globális kereskedelmi rendszer próbája
A pénzpiacok és elemzők egyaránt aggasztónak látják Trump lépéseit. A vámspirál recessziót hozhat, és megrendítheti a nemzetközi kereskedelmi rendszer alapjait. A globális ellátási láncok széttöredezése, a kölcsönös megtorlások, valamint a politikai döntések gazdasági dominóhatása mély válságot idézhet elő.
Trump szerint a vámok „felszabadulást” jelentenek, de sok piaci szereplő ezt gazdasági önkárosításként értékeli. A nagy technológiai cégek részvényei meredeken estek, a Nasdaq több mint 5%-ot zuhant, és a dollár is veszített értékéből.
Merre tovább?
A következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek. Az EU nyitott a tárgyalásokra, de egyre több hang sürget erőteljes fellépést. A gazdák, ipari szereplők és befektetők viszont az együttműködés fontosságát hangsúlyozzák. Az anti-koerciós eszköz, a digitális adók, vagy épp az amerikai cégek elleni gazdasági válaszok csak akkor lehetnek hatékonyak, ha közös uniós stratégia alakul ki.
A világ figyel, miközben a globális gazdaság egy újabb kihívás előtt áll. Az EU-nak most nemcsak gazdasági, hanem politikai érettséget is kell mutatnia – egyszerre kell védenie érdekeit, és kerülni a visszafordíthatatlan konfrontációt.
Donald Trump által bemutatott táblázat, amely az USA-val szembeni és az USA által kirótt vámtarifákat tartalmazzák:
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Mark Schiefelbein
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
