Újra elhalasztotta a koalíció a civilek által csak „orosz törvénynek” emlegetett jogszabályról való szavazást Lajos P. János2025. 04. 08., k – 13:22
A koalíciós képviselők jövő hét keddre halasztották a civil szervezetek által bírált törvényt, amely az érintettek szerint diszkriminatív és nagyban megnehezítené a nonprofit szervezetek munkáját.
A kormánykoalíció kedden újra elhalasztotta a nonprofit szervezetekről szóló törvény tárgyalását, a határozat szerint jövő héten térnek vissza rá újra a képviselők. A tervezetet élesen bírálták az érintett szervezetek, amelyek egyszerűen csak „orosz törvénynek” nevezik a módosítási javaslatot. Szerintük ugyanis a jogszabály az oroszországi, úgynevezett „külföldi ügynök törvényhez” hasonlóan diszkriminálná az egyes civil szervezeteket, és megnehezítené a munkájukat. A koalíció a tervezethez kapcsolva el akar fogadni egy nyilatkozatot is, amely bírálja a szervezeteket, mert nyilvánosan tiltakoznak a jogszabály ellen. Az előterjesztők szerint a törvény csak növelné a civil szervezetek transzparenciáját azzal, hogy a szervezeteknek jelenteniük kellene, ha valamilyen politikusnál lobbiznának.
A szociális szervezeteket is tönkretenné
A jogszabály elfogadása ellen kedden a parlament előtt is tiltakoztak a civil szervezetek képviselői. A szociális területen működő szervezeteket tömörítő SocioFórum szerint a tervezet elfogadása a 141 tagszervezetük munkáját csaknem lehetetlenné tenné.
Olyan munkát végzünk, amelyeket az állam nem tud ellátni, mi gondozzuk a nagyszülőket, szülőket, akikről a családjuk már nem tud gondoskodni
– magyarázta a szociális szervezetek fontosságát Lýdia Brichtová, a szervezet képviselője.
A jogszabály negyedévente beszámolóra kötelezné azokat a szervezeteket, amelyek képviselői valamilyen politikussal egyeztettek. „Most fogunk találkozni a munkaügyi minisztérium államtitkárával, hogy megvitassuk vele a szociális szolgáltatások reformját, ezért mi is a »lobbiszervezetek« közé tartoznánk” – magyarázta Brychtová.
A sportszervezetek szabadon lobbizhatnának
A civil szervezetek elfogadják azt a szándékot, hogy a parlament szabályozza a lobbitevékenységet, de nem értik, hogy miért csak a civil szervezetek egy részére vonatkozóan teszik ezt meg.
A jogszabály nem vonatkozik például a szakszervezetekre, a cégekre, a nyugdíjasszervezetekre és a sportszervezetekre sem
– magyarázta Eva Kovačechová, a Via Iuris szervezet képviselője. Szerinte elég, ha egy szervezet a céljai között sporttevékenységet is feltüntet, akkor már nem vonatkozik rá a jogszabály.
A kormány visszautasítja, hogy orosz törvénynek nevezik a szervezetek a jogszabályt. Robert Fico miniszterelnök szerint nyugati országok lobbitörvényei alapján dolgoztak. A civilek szerint a jogszabálynak semmi köze a nyugaton érvényes lobbitörvényekhez, és abban is hasonlít az orosz jogszabályhoz, hogy ugyanolyan ellenséges hangulatot teremt a civil szervezetekkel szemben, emellett pedig lehetőséget ad a belügyminisztériumnak szervezetek megszüntetésére teljesen politikai szempontok alapján.
Kapcsolódó cikkünk
Egy lépéssel közelebb került a kormánykoalíció a civil szervezetekről szóló törvény módosítására, amely több ponton is kellemetlenebbé tenné a társulások tevékenységét. Apróságokban még módosíthatják a törvényt a parlamentben. Ficónak nem tetszenek a kritikák.
Adam Lučanský (SNS), a javaslat egyik előterjesztője a fejlemények után a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a törvény egy ponton még változhat. Valószínűsíthető, hogy a Hlas javaslatára enyhítenek vagy módosítanak a rendelkezés néhány pontján, de alapvető változásokra nem lehet számítani. A törvénymódosításról a hírek szerint egy hét múlva tárgyalhatnak a parlamentben.
A kormánykoalíció deklarált célja, hogy átláthatóbbá tegye a szervezeteket, ezért a lobbizásra vonatkozó szabályokat, a gazdálkodást és donorokat érintő beszámolókat, valamint a személyi dokumentációt is szigorítaná.
Bár az eredeti, a külföldről támogatott szervezetek megjelölését kötelezővé tevő formulációtól eltekintettek, a szervezetek továbbra is elégedetlenek. A kormány mellett működő Civil Szervezetek Kamarája a törvénymódosítás elutasítására szólította fel a koalíciót és azt sem érti, hogy miért kell gyorsított eljárásban szavazni a javaslatról. A civilek kritikájának egyik hangsúlyos része a lobbizással kapcsolatos szabályozás nehéz értelmezhetőségét érinti, továbbá azt is nehezményezik, hogy más szereplőkre – például vállalkozókra és cégekre – nem vonatkoznak hasonló megkötések, pedig szintén gyakran lobbiznak a saját érdekeik kapcsán.
A jogi szolgáltatásokat nyújtó Via Iuris több ponton is kritizálta a törvénymódosítást, a kormányhivatal és Robert Fico miniszterelnök ingerülten reagált a kritikára.
A Via Iuris kifogásolta például, hogy a belügyminisztérium a szabályozás érvénybe lépését követően önhatalmúlag feloszlathatja a többszörös engedetlenségen kapott civil szervezeteket. A társulás a gazdálkodási adatokra vonatkozó megjelenítési kötelezettséget is aránytalanul keménynek tartja.
Fico szerint a szervezetben hazudnak és úgy gondolják, hogy a kormányhivatalban „idióták” dolgoznak. A kormányfő úgy véli, hogy a rendelkezések csak a szabályozás és az ellenőrzés erősítésére szolgálnak és határozottan elutasítja, hogy a koalíció orosz mintára igyekezne rendet vágni a szervezetek között.
Kapcsolódó cikkünk
Csütörtökön a parlament alkotmányjogi bizottságába is beterjesztették a civil szervezetekről szóló törvénymódosítást – jelentős szigorításokkal. A lobbizásra vonatkozó szabályok bevezetése mellett szigorodna a szervezetek gazdálkodásának vagy a tagságának ellenőrzése.
Az SNS eredeti törvényjavaslata kalandos utat járt be: eredetileg még tavaly kora nyáron mutatták be a tervezet első verzióját, melyben a transzparencia címszava alatt elsősorban a külföldi donorok listázására és adatainak feltüntetésére kötelezte volna a civil szervezeteket. November végén már egy új verziót mutattak be: eszerint enyhén lazultak volna a dokumentációra vonatkozó szabályok és önkényesen a külföldi támogatáshoz jutó szervezetek nevét sem változtatták volna meg a jegyzékben, ugyanakkor a tervezet bevezette a lobbizás fogalmát. Az „átláthatóság” jegyében a szervezeteknek pontos dokumentációt kellett volna vezetniük arról, hogy milyen módon és tevékenységekkel próbálták meg befolyásolni a köztisztviselőket az előző negyed évben.
A Hlas mindkét alkalommal ellenezte a változtatásokat, ráadásul a kormányválság miatt más témák kerültek terítékre. Egészen csütörtökig: a parlament alkotmányjogi bizottságának ülésén ugyanis bemutattak egy olyan módosító javaslatot, amely ismét alapjaiban rendezheti át a törvény célját és eszköztárát – miközben könnyen elképzelhető az is, hogy ezúttal már a Hlas sem fogja blokkolni az SNS törekvéseit.
Radikális szigorítás
A törvénytervezet legújabb verziójának értelmében megmarad a furcsa kettősség a lobbizás területén: míg a magánvállalatok, magánszemélyek lobbizását egyáltalán nem oldaná az állam, a civil szervezeteket köteleznék a regiszter vezetésére.
Egy újabb szigorítás azonban gyakorlatilag a tagok „listázását” jelentené: erősödik az állami hatóságok ellenőrző hatásköre, a civil szervezetek vezetőin és hivatalos képviselőin túl az egyes tagokról is elkezdhetnének adatokat gyűjteni, konkrétabban – közelebbről nem meghatározott módon – a civil szervezetek irányításában részt vevő személyek adatairól van szó. Amennyiben egy szervezet egy közgyűlésen hoz döntéseket, érintheti ez akár a teljes, vagy a megjelent tagságát is.
Nem veszett el teljesen az SNS eredeti javaslatának lényege sem: a szervezetek pénzügyi beszámolóiban fel kell tüntetni a legalább ötezer eurót adományozó magánszemélykre és vállalatokra vonatkozó adatokat, beleértve az azonosítószámaikat, lakhelyüket – mindössze a szociális szolgáltatásokért fizető magánszemélyek és az egészségkárosodottak jelentenek kivételt. A gyakorlatban ugyanis több szociális szolgáltatást is civil szervezet végez. A gazdasági beszámolókat azoknak a polgári társulásoknak kell elkészíteni, amelyek 35 ezer eurót meghaladó éves bevétellel rendelkeznek.
Bent maradt a törvényben az egyik előzetesen is problémásnak minősített rész: amennyiben egy szervezet elmulasztja a bejelentési kötelezettségeit, ezer euróig terjedő pénzbüntetésre, folyamatos mulasztás esetén tízezer euróra is megbüntethetik. Amennyiben továbbra sem működik együtt – a hatóságok megítélése szerint – akkor a belügyminisztérium a saját hatáskörében feloszlathatja a civil szervezetet.
Figyelő tekintetek
A törvényben meghatározott kötelezettségek vonatkoznak azokra a jogi személyekre és szervezetekre is, amelyek Szlovákiában ténykednek ugyan, de a székhelyük külföldön található. Amennyiben nem tesznek eleget a kötelezettségeiknek, akkor nem fejthetnek ki aktivitásokat az ország területén.
Az állami forrásokhoz jutó civil szervezeteknek az állami hatóságok mintájára külső kérésre kötelességük lesz nyilvánosságra hozni azokat az információkat, amelyek a nyilvános forrásokból finanszírozott programokkal kapcsolatosak – ez elsősorban a kis szervezetek számára okozhat komolyabb problémákat.
Az állam erőteljesen ellenőrizné a civilek lobbizási tevékenységét is – a szervezeteknek önbevallásos alapon kell feltüntetniük azokat a tevékenységeket, amelyek közvetett vagy közvetlen módon befolyásolhatják az állami tisztviselőket és alkalmazottakat. A szakszervezetek és vállalkozói szervezetek, valamint a sportszervezetek kivételt kaptak a kötelezettségek alól. A negyedévente elkészített jelentés közzététele szintén kötelező, ha egy évben legalább háromszor egy szervezet elmulasztja, a belügyminisztérium megszüntetheti.
A kritikák is visszatértek
A civil szervezetek és az ellenzéki képvisleők huzamosabb ideje tiltakoznak a kormány által szorgalmazott változtatások ellen. Ondrej Dostál (SaS) szerint a koalíciós válság végének első áldozatai a média és a civil szervezetek. Dostál – aki az alkotmányjogi bizottság tagja is – felhívta a figyelmet arra, hogy a terjedelmes módosító javaslat, amit csak órákkal az ülés előtt kézbesítettek, a civil szervezetek ellen irányult.
A civil szervezeteket tömörítő Platform a demokráciáért szintén tiltakozik, orosz mintára született törvénynek tartja a kezdeményezést és a véleménye szerint a radikálisan szigorított szabályozás nehézségeket fog okozni a civil szervezeteknek. A platform szintén felhívta a figyelmet arra, hogy míg a nagyvállalkozók lobbitevékenységét semmi sem szabályozza, a civil kezdeményezésekre szigorú megkötések vonatkoznának a kormány szándékai szerint. A szerveződés szerint a javaslat diszkriminációs és alkotmányellenes.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
