Az orosz-urkán háború egyik legfontosabb következménye Európa leválása az orosz energiahordozókról. Egyesek kifejezetten örülnek az olcsó energiaforrások eltűnésének, mások már kevésbé. Az előbbiek azzal érvelnek, hogy majd alternatív forrásokból kap Európa elég gázt. A gond az, hogy nincs elég, de ami van, azt sem tudja Európa betárolni. Ez a probléma hónapok óta ismert, a mainstream politikusok ingerküszöbét azonban nem érte el. Jelenleg viszont már több tucat LNG-szállító tankerhajó vesztegel az európai kikötőkben, és arra várnak, hogy átvegyék tőlük az árut. Csakhogy Európa terminálkapacitása ekkora mennyiségek fogadásához elégtelen. A probléma tehát háromoldalú: nincs elég gáz, nincs elég fogadókapacitás és többszörösébe kerül. Ezt bizony nehéz “alternatív megoldásnak” neveznünk.
A spanyol Enegás gázipari vállalat hétfőn be is jelentette, hogy tekintettel a kialakult helyzetre, kénytelen lesz az ezután érkező LNG-szállítmányokat elutasítani. A spanyol partoknál több tucat szállítóhajó vár a sorára.
A cseppfolyósított gáz gázneművé alakítására és betárolására szolgáló terminálok kapacitását már meghaladja a megrendelt mennyiség. A Reuters közlése szerint 30 hajó vár kirakodásra, de csak 6 terminál áll fogadásra készen.
Ugyanilyen problémák merültek fel a brit partoknál is. A következmények fájdalmasak lehetnek. Ha nem tárolják be hamarosan a hajók tartalmát, akkor az eladók neves egyszerűséggel máshová irányítják az árut, Európa pedig hoppon marad.
A spanyol Enagás már jelezte, hogy újabb szállítmányt nem fogadnak, el fogják azt utasítani a hajókat, tekintettel arra, hogy termináljaik november első hetének végéig le vannak foglalva.
Európában egyébként tovább csökkent a földgáz ára. Az irányadó holland TTF tőzsdén 120 euró magasságába süllyedt kedden – ilyen alacsonyan június óta nem járt az energiahordozó megawattóránkénti ára. Ennek háttérben részben az enyhe időjárás, a kevésbé fagyos télről szóló előrejelzések állnak. A meleg időjárás miatt több nagy országban csökkent a fogyasztás is, az európai ipar egy része pedig leállt.
A tejes képhez hozzátartozik, hogy egyes hajók most arra várnak, hogy a hideg időjárás beköszöntével felmenjen a gáz ára, és majd akkor adnak túl a fedélzeten lévő árun.
A helyzet egyre nagyobb feszültséget szül, elsősorban az Egyesült Államok és Európa között. Legutóbb Emmanuel Macron francia elnök tette szóvá az amerikai és norvég “barátainknak”, hogy az nem barátság, ha négyszeres áron kínálják a földgázt.
Bruni Le maire francia pénzügyminiszter egyenesen arról beszélt, hogy miközben Európa szenvedi el az ukrajnai háború következményeit, az Egyesült Államok válik uralkodóvá a globális energiapiacon.
Korábban Robert Habeck német gazdasági miniszter és alkancellár is felrótta több “baráti 9országnak”, amiért csillagászati áron kínálják a gázt Németországnak.
Kijelentéseiknek aligha lesz foganatja. A texasi Tellurian LNG-gyártó vállalat vezetője korábban figyelmeztette Európát, hogy felejtse el, hogy az USA majd olcsó energiával segíti ki az Uniót az energiaválságban. Épp ellenkezőleg, legalább dupla költségekkel kell számolnia. Persze, a cégvezető azt is mondta, hogy Európának több százmilliárd dollárt kellene amerikai gázlelőhelyekbe fektetnie, hogy biztosítson magának “hosszútávú tartalékokat is az Egyesült Államokból” – vagyis azt mondja, Európa fizesse amerikai gáziparát és tegye ugyanolyan függővé magát, mint az orosz energiahordozóktól tette – csak most a korábbi ár sokszorosáért.
Kiriákosz Mitszotakisz görög miniszterelnök úgy véli, hogy az uniós tagállamok így is két-háromszorosát fizetik annak az árnak, mint amit Ázsia fizet az LNG-ért. A kereskedők kihasználják a kontinens nehéz helyzetét és (egyelőre még meglévő) fizetőképességét.
Körkép.sk, teraz.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
