Az őrültség és az értelmetlenség az emberi civilizáció fejlődésének mozgatója. Egész üzletág épül arra, hogy emberi egyedeket szállítson olyan helyekre, ahol túl meleg vagy túl hideg van ahhoz, hogy tartósan jól érezzék magukat, csupán azért, hogy kettyintsenek és ketyeréikkel az elektronokat olyan formában rendezzék el, hogy szűkített két dimenzióban felidézzék a négydimenziós élményt, s ezt a világhálón megosztva olyan embereknek mutassák meg, akikkel soha az életben nem találkoztak.
Azonban az őrültségnek vannak grandiózusabb formái is. Kolumbuszét, már említettem, aki egy járhatatlan úttal próbálkozott, de talán semmi sem olyan értelmetlen, mint a piramisok építése. A bölcs civilizációk egyszerűen élvezik az élet örömeit, az okos civilizációk szembesülnek saját múlandóságukkal és éppen ezért nyomot akarnak hagyni maguk után.
Kábé ötezer évvel ezelőtt a delfinek különösképpen vidámak voltak: egy tutaj érkezett a szigetre. A delfinekből, mint minden értelmes lényből, az evolúció kiiktatta azon képességet, hogy a másik bőrébe képzeljék magukat, ezért mindig magas hangon kacarásztak, amikor látták, hogy az emberek milyen tákolmányokkal próbálnak vízre szállni, nem gondolva arra, hogy az emberek még mindig jobban tudnak a tengeren közlekedni, mint ők a szárazföldön. Mint már említettük, a delfinek civilizációja messze magasabbrendű, mint az embereké, így mint minden más kultúrkört lenéztek.
A tutajon kereskedők érkeztek a kontinensről, eleven cáfolataként azon állításnak, hogy az emberiség fejlődését a technika haladása határozza meg. Ez teljesen tudománytalan nézet, hiszen a rómaiak már másfélezer évvel azelőtt napilapot adtak ki, hogy Gutenberg feltalálta volna a gazdaságos nyomtatást.
Nem, a fejlődésnek mindig két motorja van: a szex és az üzlet. Azonban amíg a szex mindig és mindenhol elérhető (kiegészítés: egyes egyedeknek sehol sem, de azok hiába is utaznának), a haszonért már utazni kell, így nincs az az ócska dereglye, amivel ne lehetne átkelni az óceánon, amíg remélni lehet, hogy valaki méltóképpen megfizeti az utazást.
Az előzmény: a Dzsószer piramis Egyiptomban
Sajnálatos módon, a kereskedők konstatálták, hogy a Kanári-szigeteken semmi olyasmi sincs, amit a Nílus mentén értékesíteni lehetne (a fekete homokon gondolkoztak, de túl magas lett volna a szállítsi költség), ezért lógó orral hazaindultak, de az emlékük, mint egy adósságlevél örökké élt. Miután az utolsó kalmár is eltűnt a láthatáron, a szigetlakók furcsállva nézték az esti italozás során a porba rajzolt ábrákat: az első egyiptomi piramist mutatták. Nem azokat, amiket pár ezer évvel később a világ hét csodája közé soroltak be, hanem az első, a Dzsószer fáraó-félét. Hat lépcső és olyan, mint egy hegy. Ilyet mi is tudunk, gondolták és gründolták Güímari piramisok építését.
A delfinpopuláció a parti vizekben jelentősen lecsökkent ezekben az években (halálra röhögték magukat), s több filozófusuk is megállapította, hogy az emberek már csak ezért a tevékenységükért sem sorolhatók az értelmes lények sorába. De a piramisok épültek, hiszen az emberi civilizáció alapja és legfőbb mozgatója az őrültség.
És a perspektivikus ábrázolás hiányossága miatt ilyenre sikerült a Kanári-szigeteken
Igaz, egyszerűbb lett volna a feladat, ha akkoriban már ismerik a perspektivikus ábrázolást, vagy legalább több nézetben lerajzolják nekik a piramisokat: így egyedülálló módon nem négyzet, hanem nyújtott téglalap alaprajzúakra sikeredtek. Igaz, ha néhány kagylóhéjért felfogadta volna egy mérnököt, az egyből felhívja a figyelmüket erre a tévedésre, a de a beruházók már az olyan elszigetelt kultúrákban is szerettek spórolni, mint a kanári-szigeteki.
Szóval, az emberek cipekedtek, a delfinek röhögtek és a piramisok meg épültek. Lepergett pár nemzedék, már nem emlékeztek arra, hogy kik kezdték el. Aztán pár évszázad múlva már arra sem, miért.
Korábban:
1. A delfinek bölcsessége és az emberek okossága
2. A zsenialitás vs. őrültség csak dátumok kérdése?
3. A delfinek szerint J.T. Maston volt a legzseniálisabb ember
A Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 4. – Piramisok és a perspektivikus ábrázolás szükségessége bejegyzés először Polgár Portál-én jelent meg.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
