Az Európai Bizottság elkészítette a jogállamiságáról szóló második jelentését. Ursula von der Leyen bizottsági elnök Szlovákia viszonylatában kiemelte a korrupciós ügyek kivizsgálását is. A jelentés elkészítése során a bizottság, a tagállamokból beérkező tájékoztatáson kívül, az országlátogatásokon összegyűjtött információkat is felhasználta.
Az Európai Bizottság elnöke az értékelés során abból a dokumentumból indult ki, amely még júliusban készült. A jelentésben szó volt Ján Kucialról, a bizottsági elnök ennek kapcsán törvényt is ígért a sajtószabadságról. Ursula von der Leyen Szlovákiát a jogállamiság pozitív példájaként említette.
A reformoknak köszönhetően a jogállamiságról szóló jelentéseink is részét képezik ennek a folyamatnak. Példa erre a máltai igazságügyi reform vagy a korrupció kivizsgálása Szlovákiában”
– mondta von der Leyen.
A júliusban készült jelentésben a bizottság pozitívan értékelte, hogy Szlovákia „sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesz a korrupció elleni küzdelemben”, ami szerinte „számos magas szintű korrupciós ügy kivizsgálásában is megmutatkozik. A két hónappal ezelőtt készült jelentés dicsérően szól arról is, hogy a legfőbb ügyész és a különleges ügyész transzparens módon lett megválasztva.
Juraj Marušiak politológus szerint azonban a korrupciós ügyek kivizsgálásának folyamata rendkívül viharos, és biztosan nem fog hozzájárulni Szlovákia pozitív megítéléséhez az európai intézmények részéről.
A korrupcióval vádolt személyek kivizsgálásának folyamata nem élvezi a közvélemény bizalmát, és ez nagyon veszélyes”
– mondta Marušiak az EURACTIV Slovakia megbeszélésén hozzáfűzve, hogy a jövő évi jelentés erről „biztosan említést fog tenni”.
Szlovákia mellett von der Leyen a máltai igazságügyi reformokat is méltatta. A júliusi dokumentumhoz hasonlóan azonban közvetlenül nem említette azokat az országokat, ahol a jogállamiság romlik. Az elvei megsértésével kapcsolatos kétségek miatt azonban a Bizottság még nem hagyta jóvá a lengyel és a magyar helyreállítási tervet.
Petőcz Kálmán volt szlovákiai ENSZ-nagykövet szerint azonban az erősebb retorika sem segítene a magyarországi viszonyok megváltoztatásában.
„Erős kétségeim vannak ezzel kapcsolatban” – mondta Petőcz.
Még ha az ellenzék hatalomra is kerülne, már nincs de facto lehetősége arra, hogy megváltoztassa az Orbán által keresztülvitt 35 kulcsfontosságú alkotmányos törvényt.”
Az Európai Bizottság megígérte azt is, hogy a következő jelentés konkrét ajánlásokat is tartalmazni fog a helyzet javítására.
Ursula von der Leyen a sajtó szabadságával és védelmével is foglalkozott. A bizottsági elnök szerint a Kuciakéhoz hasonló újságírók története lehet, hogy részleteiben különbözik, egyben azonban mindenképpen azonos:
Mindnyájan a tájékozottsághoz való jogainkért küzdöttek. És eme küzdelem során az életüket veszítették”.
Marina Urbániková, a Masaryk Egyetem kutatója szerint Szlovákia azonban e téren sincs a lengyel vagy a magyar úton. Véleménye szerint mindazok következtében, ami a szlovák közszolgálati rádiónál és televíziónál zajlott, nem változtak a médiatörvények, így a változások még visszafordíthatók.
Az Európai Bizottság ajánlásokat kíván kiadni az újságírók védelme érdekében. Idén a médiaszabadságról szóló törvény tervezetét is be kívánja mutatni. Thierry Breton uniós biztos még áprilisban kijelentette, hogy
szeretné megerősíteni a közszolgálati média irányítását és megakadályozni annak politikai célokra való kihasználását.
A jogszabálynak tartalmaznia kellene a független média finanszírozásának támogatását is.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
