Ünneprontók Kulcsár Péter2025. 09. 11., cs – 16:12
Beletörődve, de kíváncsian várom a konszolidációt. Az első reakcióm még más volt. Azt éreztem, kimondottan rettegek az úgynevezett harmadik konszolidációs csomagtól. November 17. idén már nem lesz munkaszüneti nap. Így döntött a kormány, mert a költségvetést konszolidálni kell, minket meg közben lehet terhelni. Teher alatt nő a bálna, de mivel felénk nincs bálna, mondjuk inkább azt, hogy málna. Adóemelés a chipsen, a sós ropogtatnivalón, a kekszen. A burgonyaszirom mostantól nem egyszerű krumpliból készült olajos roppanás, hanem luxuscikk, mintha aranyporral szórnák. A bolti chips jövőre már státuszszimbólum: olyan, mint a szomszéd új Teslája, csak ez utóbbit nehezebb elropogtatni (lenyelni meg pláne).
Ha a kormány drágítja a chipset, nekem legalább lesz egy okom, hogy magamnak készítsem el. Otthon, a konyhában, egészséges krumpliból, egészséges olajban (népi nevén disznózsír), saját fűszerekkel. Finomabb lesz, mert frissen sül, egészségesebb lesz, mert nem teszek bele ipari mennyiségű sót, és laktatóbb is. A bolti zacskó üres levegője helyett válassza ön is a sercegő serpenyőt! Hisz ez bizony már több, mint gazdasági ellenállás: kulináris forradalom.
November 17-én munka után hazamenni, megpucolni pár krumplit, vékonyra vágni, megsütni és gyertyát gyújtani mellé. Aztán ropogtatni a kézműves chipset, közben arra gondolni: ez a mi gyertyás felvonulásunk. Mások a chipses zacskóikat zörgetve talán kimennek az utcára, így sürgetve a változást.
Amúgy szép szó ez a „konszolidáció”. Hallatszik benne valami latin katedra, valami szigorú római tanár: con – együtt, solidus – szilárd. Vagyis együtt szilárdítunk. A siker közös (ha akarom, ha nem). Őszintén szólva az első két konszolidációs csomagot sem láttam át, de most érzékenyen érint, hogy rajtam akarják megspórolni jövőre a 2,7 milliárdjukat. Ami ugye az én 2,7 milliárdom is valahol. Ez azért persze megnyugtat kicsit. Hogy valahol nekem is spórolnak, számomra. Hogy valahol, valamikor, nem kizárt, hogy részesülhessek abból a jóból, amit ez a megtakarítás majd magával hoz.
Ha pedig jövő hónapban bevezetnek egy negyediket, én akkor is ugyanúgy keresem a kulcsomat reggelente, és ugyanúgy elfelejtem, hogy hol parkoltam az elektromos rollert. Sőt, ha már minden negyedévben lesz egy konszolidáció, akkor legalább lesz mit várni. Mert hogy az utóbbi időben egyre többször érezni azt, mintha már várni sem nagyon lenne mire.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
