Újravizsgálják az 1994-ben elsüllyedt Estonia komphajó ügyét

Új vizsgálat indul az Estonia komphajó 1994-es balesete ügyében, miután a Discovery ismeretterjesztő televízió forgatócsoportja felfedezett a hajótestben egy négyméteres léket, amelyről korábban nem tudtak.

Az új vizsgálat megindítását hétfőn jelentette be Jüri Ratas észt kormányfő, de ilyen értelmű közös nyilatkozatot is kiadott a finn, a svéd és az észt külügyminisztérium.

Ratas sajtóértekezletén kijelentette, hogy új műszaki vizsgálatot kell végezni az Estonia pusztulásával kapcsolatban felmerült új körülmények miatt.

A vizsgálat kiterjed majd víz alatti kutatásra is – tette hozzá.

Hangsúlyozta, szeretnék, hogy fény derüljön a teljes igazságra. A további vizsgálatokat összehangolja a három ország a baleset utáni évben kötött megállapodásnak megfelelően.

A Discovery tévécsatorna a minap jelentette be, hogy az Estonia balesetéről készült új ötrészes sorozatában olyan, eddig nem ismert dolgokról lesz szó, amelyek minden megváltoztatnak. Forgatócsoportja víz alatti robotok segítségével a hajótestben egy négyméteres léket fedezett fel, amelyet részben eltakar a tengerfenék. A vizsgálatban eddig részt vevő szakértők cáfolták, hogy létezne ilyen lék a roncsban.

A Tallinn és Stockholm között közlekedő komphajó huszonhat éve, 1994. szeptember 28-ára virradóra süllyedt el a Balti-tengeren. A balesetnek 852 halálos áldozata volt, többségük hullámsírba veszett.

A roncs mindmáig a Balti-tenger fenekén fekszik.

Hírdetés

A szerencsétlenség okáról különféle találgatások láttak napvilágot, és máig fel-felbukkannak különféle magyarázatok. A balesetet vizsgáló bizottság hivatalos jelentésében az szerepelt, hogy a komp azért süllyedt el, mert a viharban leszakadt a hajóorr, és víz tódult a hajótestbe.

A hirado.hu egy tavalyi cikke részletezi az elsüllyedt hajó történetét, a teljes cikk ide kattintva olvasható el.

A svéd, észt és finn szakértők 1997 decemberében közzétett hivatalos jelentésben kiemelték, hogy konstrukciós hiba okozta a katasztrófát, de mind ez idáig nem sikerült minden részletet kétséget kizáróan tisztázni, így számos „alternatív” elmélet kering a katasztrófáról. A komp rakterének elülső ajtaján lévő zárszerkezet nem volt megfelelő szilárdságú, emiatt a viharban a hajóorr levált, és szabad utat engedett a beáramló víznek, de ezt a helyükön maradt érzékelők miatt a hídon nem jelezték a műszerek. A kompnak nem volt sem első és sem hátsó zsilipje, ami megakadályozta volna, hogy a hajótest megteljen vízzel.

A jelentés személyes felelősséget nem állapított meg, de bírálta a személyzetet, mert a gyanús zajok hallatán nem csökkentette a sebességet, késve rendelte el a riadót, és nem volt összhang a fedélzet és a gépterem között. Sem a német hajógyártó, sem az utolsó biztonsági ellenőrzést végző francia cég felelősségét nem állapították meg – írja Szilágyi Levente, a hirado.hu újságírója a Még mindig rejtély övezi az észt utasszállító katasztrófáját című cikkében.

Az írásban olvashatjuk, hogy az 1997-es jelentésben leírt hajóorr meghibásodását sokan a mai napig nem tartják elégséges indoknak a katasztrófáért, és ez számos elméletnek adott táptalajt. Ezekben a közös, hogy a konstrukciós hibák helyett robbantásról beszélnek.

Nem segíti a tisztánlátást, hogy az Estonia felszínre hozására irányuló minden próbálkozást mindeddig elutasították, és az egész területet „hullámsírnak” minősítették. Ezt egy 1995-ös megállapodásban rögzítették is, amelyet Svédország, Észtország, Finnország, Lettország, Lengyelország, Oroszország, Dánia és az Egyesült Királyság írt alá.

Ezenfelül megtiltották a búvármerüléseket, és folyamatosan ellenőrzik az érintett övezetet. Mivel a hajó roncsai mintegy 80 méter mélyen hevernek a Balti-tenger mélyén, így kiemelése nem lenne kivitelezhetetlen feladat. (A La Manche csatornán 1987-ben elsüllyedt hajót, az MS Herald of Free Enterprise-t pár hónappal a katasztrófa után a felszínre hozták az áldozatokkal együtt.)

A katasztrófát követően a svéd kormány a roncs kiemelését sürgette, majd az 1990-es évek végén már olvashattunk olyan tervezetről, hogy a hullámsírt betonszarkofággal fedik be. Ezzel lényegében minden későbbi vizsgálatot megakadályoztak volna.

Az áldozatok hozzátartozóinak ellenállása miatt a terv ugyan meghiúsult, de így is több tonna sóderrel fedték be a hajó roncsait. – olvashatjuk a hirado.hu egy évvel ezelőtti cikkében.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »