Fokozza a nyomást a háborúpárti brüsszeli elit Magyarország ellen. A Poltico brüsszeli hírportál Magyar Péter ellenzéki politikust ajnározza, az új Európai Bizottság húzza-vonja a túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen, az Eurostat pedig két olyan gazdasági kimutatást is közölt rövid időn belül, amelyek szerint a magyar gazdaság sereghajtó gazdasági növekedés terén az EU-ban. Ezek a fals szelek mind Brüsszelből fújnak. A kérdés csak az, hogy miért? A rövid válasz, a pénz miatt.
Magyarországnak ugyanis még járna pénz az EU közös költségvetéséből azon a 12,5 milliárd eurón kívül is, amire a technokraták (hosszú és kemény harc után) végül kénytelenek voltak rábólintani. A visszatartott milliárdok sorsa továbbra is bizonytalan.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken azt nyilatkozta, hogy hazája minden pénzt meg fog kapni Brüsszelből, különben Magyarország nem szavazza meg az uniós költségvetést.
És ez itt a lényeg
Itt most nem a 2025-ös költségvetésről van szó, hanem a nagy, 2027 utáni többéves pénzügyi keretről. A végső döntés, amely során Magyarországnak alkalma lenne vétózni a nagy európai büdzsét, valamikor 2026 második felében lesz – a következő magyar országgyűlési választások után.
A brüsszeli technokraták továbbra is elkötelezettek a magyar békepárti, nemzeti-konzervatív kormány megbuktatása mellett. Többek között azért is, mert a progresszív-baloldali erőtér retteg a Patrióták Európáért növekvő erejétől, amely ma az Európai Parlament harmadik legerősebb frakciója. Európa országaiban már így is jelentős jobbratolódás tapasztalható.
A magyar kormány elleni politikai támadások egyik kulcseleme gazdasági nehézségek kieszközlése Magyarországon. Az így kiváltott társadalmi elégedetlenséggel Orbán Viktor ellenlábasait lehetne helyzetbe hozni. Most újabban Magyar Pétert. Ezért tartják blokkolva a Magyarországnak járó 9,5 milliárd eurónyi kohéziós forrást. Demokratikus? Nem. De Brüsszel a népakarattal már rég nem törődik.
Brüsszel olvasatában, ha valaki a nép akaratát veszi figyelembe, az csak populista-demagóg lehet. Ha valaki a népet félredobva egy szűk gazdasági kört szolgál ki, az „pénzügyileg felelősségteljes és politikailag korrekt” egyén.
És ezen a ponton áll össze a kép Magyar Péter és Brüsszel szoros szövetsége kapcsán. Ha Magyarország kormánya 2026-ban is a magyar és a tagállami érdekeket fogja védeni, akkor a brüsszeli léhűtők nem kedvük és gazdáik parancsai szerint költhetik el – akár a keleti tagállamok rovására – az uniós büdzsét. Kénytelenek lennének Magyarország és Kelet-Közép-Európa igényeit is figyelembe venni. Kénytelenek lennének a hétköznapi uniós polgár követeléseit is figyelembe venni.
De ha sikerülne megbuktatni Orbán Viktor kormányát 2026-ban, akkor Brüsszel könnyebben verekedné át saját elképzeléseit a költségvetés kapcsán.
Több jutna Ukrajnának, kevesebb a gazdáknak, több a szivárványos propagandistáknak, kevesebb a családoknak, több jutna amerikai fegyverekre, kevesebb szociális juttatásokra, több jutna az amerikai hitelezők zsebébe, kevesebb az európai polgárok életszínvonalára. Több jutna a politikai ellenfeleket lejárató aktivistákhoz, kevesebb a polgárok jogainak védelmére.
Több jutna túlárazott vakcinákra, fegyverekre, migránsokra.
Miért Magyarország?
Magyarország szerepe fontosabb, mint valaha. Franciaország és Németország rendkívüli mértékben meggyengült, és ez a folyamat egyhamar nem fordul meg, még ha új kormányok ülnek is jelenlegiek helyére. Olaszország ki van szolgáltatva a hitelezőknek, a lengyelek pedig a brit passzátszél szerint lobognak szenvedélyesen, de csak imitálva a szabad akaratot a háborús retorika viharában.
Magyarország és rajta keresztül Közép-Európa az egyetlen olyan, ellenállásra képes része az EU-nak, amelyen Brüsszel viszonylag nehezen tud fogást találni. A lakosság hagyományosan konzervatív beállítottságú, az uniós életszínvonal hamisnak bizonyult ígéretei miatt pedig kevésbé vagyunk fogékonyak az uniós propagandára. Robert Fico 2023-as visszatérése, a román elnökválasztás első fordulójának esete mind ezt bizonyítja. De továbbra is Magyarország a kulcs.
Egy egyszerű példán keresztül: merne-e Szlovákia konfrontálódni Brüsszellel (legalább szóban, ha tettekben nem is), ha Magyarország politikája nem olyan lenne, mint amilyen ma? Valószínűleg nem. A magyar kül- és európai politika olyan öntudatot adott Közép-Európában, amit Brüsszel és kitartottjai fenyegetésnek tekintenek.
Ezt mutatja tehát a nagykép, és ebben találta meg a fenti logika mentén helyét Manfred Weber, Ursula von der Leyen, Magyar Péter, Ódor Lajos, Ivan Korčok és a többiek. És épp ezért tartoznak egy táborba, elég világosan látható alá- és fölérendelt viszonyrendszerben…
Komjáthy Lóránt
Nyitókép forrása: Komjáthy Lóránt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
