Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtöki ülésén támogatta azt a javaslatot, hogy az egyéni országgyűlési képviselőjelöltek, a vármegyei közgyűlések elnökei és tagjai, a polgármesterek, illetve az agrártámogatási rendszerben az államháztartásról szóló törvény szerinti támogatóként eljáró kormánytisztviselők se viselhessenek tisztséget a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarában.
Ezzel az indítvány összeférhetetlenséget szabályozó részét egészítették ki, ami eredetileg arról rendelkezett, hogy az agrárkamarai tisztviselők nem szerepelhetnek országgyűlési képviselőválasztáskor országos listán, európai parlamenti választáson pártlistán, nem tölthetnek be tisztséget politikai pártban, továbbá nem lehetnek kormányzati politikai felsővezetők vagy az agrárium finanszírozásában ügydöntő jelleggel résztvevő kormánytisztviselők. Az utóbbi tisztséget a módosító javaslat alkotói törölték a szövegből és az agrártámogatási rendszerben az államháztartásról szóló törvény szerinti támogatóként eljáró kormánytisztviselőre cserélték.
Az indítvány arra is kitér, hogy ha az országos elnökség a tagi tisztségek megszűnése miatt határozatképtelenné válik, akkor az új országos tisztségviselők megválasztásáig a kamarai biztos egy személyben gyakorolja az elnökség jogköreit.
További változtatás, hogy az agrárkamara 2026. augusztus 15. helyett szeptember 15-ig köteles a számvitelről szóló törvény szerint vagyonleltárral alátámasztott vagyonmérleget készíteni.
A vita során Balla György (Fidesz) és Szűcs Gábor (Fidesz) egyaránt a polgármesterek összeférhetetlenségét bírálta. Előbbi vetette fel, miért probléma, ha az agrárkamarának egy olyan kistelepülési polgármester is tagja, aki ért a gazdálkodáshoz és pontosan tudja, hogy a falunak mire van szüksége.
Bóna Szabolcs agrárminiszter felhívta a figyelmet, hogy a javaslat nem a tagság, hanem a tisztségviselés lehetőségét szünteti meg. Az elmúlt időszakban elharapódzott az a jelenség, hogy a polgármesteri pozíciók is „többször pártpolitikai alapon dőltek el” – mutatott rá.
Szűcs Gábor (Fidesz) azt mondta, hogy a polgármesterek személyét nem pártközpontokból döntik el, mert az emberek választják őket.
Bóna Szabolcs úgy fogalmazott: nem azt vonta kétségbe, hogy a polgármesterek választások után kerülnek pozícióba, hanem arra akarta felhívni a figyelmet, hogy vannak esetek, amikor pártpolitikai alapon jelölik őket.
A bizottság szintén támogatta a közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslathoz beadott módosító indítványt. A javaslat kimondja, hogy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaeséseként kell értelmezni minden olyan esetet, amikor az éves bruttó hazai termék reálértéke csökken, illetve amikor az éves bruttó hazai termék reálértéke a megelőző három évben nem emelkedett összességében egy százalékot meghaladó mértékben a tárgyévi költségvetési törvény vagy annak módosítása előkészítése során rendelkezésre álló adatok szerint.
Balla György (Fidesz) felszólalásában hangsúlyozta, az ország eladósodásának mértékét a gazdasági stabilitásról szóló törvény szabályozza, ahogy azt is, hogy ettől milyen esetekben lehet eltérni. Eddig az volt a feltétel egy nagyobb adósság elfogadásához, ha csökkent a reál GDP – tette hozzá. A módosító javaslat azonban azt jelenti, hogy akkor is növelni fogják az ország eladósodottságának a mértékét, ha nő a GDP – közölte.
Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszul felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt három évben folyamatosan nőtt az ország adósságállománya. Az előző kabinettől átvett költségvetés romokban hever, ha nem lett volna kormányváltás, akkor 8,3 százalék lenne az államháztartás hiánya – érvelt.
Németh Balázs Lajos (Fidesz) erre reagálva úgy fogalmazott, hogy olyat nem lehet mondani, hogy ha nem lett volna kormányváltás, akkor 8,3 százalék lenne a GDP-arányos hiány. „Sajnos volt kormányváltás”, az önök felelőssége, hogy milyen gazdasági és hiányszámokat produkálnak – közölte.
Boda Nikoletta azt felelte, hogy az előző kabinet nem hozta volna haza azokat az EU-s forrásokat, amiknek pozitív hatásuk lesz a költségvetésre.
Szűcs Gábor (Fidesz) amellett érvelt, hogy ha maradt volna a Fidesz-KDNP-kormány, akkor is hazahozzák az uniós forrásokat. Kiemelte, hogy a hétéves uniós költségvetés elfogadásához teljes konszenzusra van szükség. Szavai szerint ez egy olyan zsarolási potenciál, amivel akkor élhettek volna, ha politikai alapon nem adják oda a jogosan járó pénzeket.
A vita zárásaként Rák Richárd (Tisza) a bizottság elnöke azt mondta, hogy a szóban forgó javaslat az alaptörvény kapcsolódó rendelkezésének értelmezési keretét adja meg, három évre vonatkozó átlagot ír elő, amiből nem következik, hogy „elszállna” az ország adóssága.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
