Újabb felfedezés: ősi DNS oldotta meg a világ első járványának rejtélyét Balaskó Réka2025. 09. 08., h – 10:24
Másfél évezredes titkot tártak fel a tudósok.
Egy új tanulmány egyértelműen kimondta, hogy a Justinianus idején pusztító, elsőként dokumentált világjárványt a Yersinia pestis okozta. Ez ugyanaz a baktérium, amely a 14. században a „fekete halál” néven vált hírhedtté, és Európa lakosságának jelentős részét elpusztította. A kutatók most először tudtak közvetlen genetikai bizonyítékot szolgáltatni a betegség jelenlétéről.
Évszázadok óta írásos beszámolókra támaszkodunk, amelyek egy pusztító kórt írnak le, de eddig nem volt kézzelfogható bizonyítékunk a pestis jelenlétére
– mondta Rays HY Jiang, a tanulmány vezetője.
Egy tömegsír titka
A felfedezés Jordániában, Jerash ókori városában született, ahol a régészek egy római kori hipodrom alatti tömegsírra bukkantak. Nyolc emberi fogból sikerült DNS-mintát nyerni, és a vizsgálatok kimutatták, hogyaz áldozatok szinte azonos Y. pestis törzsekkel voltak fertőzöttek. Ez azt jelenti, hogy a várost egyetlen, hirtelen fellángoló járvány hulláma sújtotta, amely rövid idő alatt tömeges halálozást okozott. A kutatás arra is rávilágít, hogy a központi szerepet betöltő városok, amelyek gazdasági és kulturális erőforrásokat jelentettek, egyben a legsebezhetőbb pontjai voltak a birodalomnak.
Az 541-ben kezdődő Justinianus-pestis a történelem egyik legpusztítóbb járványaként vonult be a krónikákba. A keleti Földközi-tenger térségéből kiindulva a Bizánci Birodalom nagy részén végigsöpört, és két évszázad alatt 15–100 millió ember életét követelhette. A kórokozó elsősorban patkányokon keresztül terjedt, amelyek bolhái hordozták a baktériumot, de a tüdőpestis formájában emberről emberre is képes volt átterjedni.
Eredményeink pótolják a hiányzó darabot a kirakósból, és genetikai betekintést nyújtanak abba, hogyan válhatott egy város központja rövid idő alatt tömegsírrá
– fogalmazott a kutató. A járvány rámutat arra, hogy a civilizáció terjedése és a sűrűn lakott városok kialakulása együtt jártak a fertőző betegségek rohamosabb terjedésével is.
Időtlen fenyegetés
A legújabb kutatás arra is fényt derített, hogy a pestis jóval a Justinianus-kor előtt jelen volt az emberi közösségekben, és későbbi világjárványai sem egyetlen forrásból eredtek. Az állati rezervoárokban lappangó baktérium újra és újra képes volt kirobbantani helyi és globális járványokat. Ez magyarázza, miért találkozhatunk vele a középkorban, és miért bukkan fel szórványosan ma is.
Több ezer éve küzdünk a pestissel, és az emberek ma is meghalnak tőle
– figyelmeztetett Jiang.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
