Az élelmiszeripari óriások az elmúlt években keresik azokat az irányokat, amelyekkel meggyőzhetik a vásárlót arról, hogy termékük legalábbis nem pusztítja a környezetet. Egyre több élelmiszergyártó, mint a Danone, az Unilever vagy a PepsiCo használja kommunikációjában a regeneratív mezőgazdaság kifejezést arra, hogy az alapanyagok termelését környezetbarátként tüntesse fel. Ez így, ellenőrizetlenül használva újabb lehetőség a zöldre festésre, a megtett kis lépéseket az éghajlat, a talaj egészsége és a biológiai sokféleség szempontjából jelentős regeneratív megoldásként reklámozhatják – figyelmeztet egy új jelentés.
8,7 millió megtekintésnél jár a mozgalom egyik vezetője, Allan Savory zimbabwei gazdálkodó 2013-as Ted előadása, amelyben azzal érvelt, hogy a regeneratív mezőgazdaság alapelveinek követése „visszafordíthatja” az éghajlatváltozást. Szintén erről szól a Netflix 2020-as Becsüld meg a Földet című dokumentumfilmje, amely az ENSZ előrejelzéséből indul ki: ha nem találjuk meg a talaj helyreállításának módját, akkor 60 termésünk maradt, mielőtt a felső talajunk végképp odavész.
Kevesebb bolygatás, talajtakaró növények, vetésforgó
A regeneratív mezőgazdaság kétségtelenül értékes és pozitív szemlélet, és bár valójában nagyonis a hagyományos termelési megközelítésre emlékeztet, manapság forradalminak nevezhető. Az iparosodott mezőgazdasággal évtizedek alatt azt értük el, hogy a mezőgazdasági nagygépek használata, a sok éves szántás a betonkeménységű eketalpat hozott létre a termőföldben. Ez a réteg olyan sűrű és kemény, hogy sem a felülről rászórt tápanyag, sem a talaj természetes élővilága, sem a víz nem tud rajta áttörni. A mezőgazdálkodás, a növénytermesztés valójában az e feletti néhány tíz centiméternyi rétegben történik. Emiatt van óriási szükség a regeneratív mezőgazdálkodásra, amelynek legfontosabb célja a talaj természetes termékenységének és egészséges élővilágának helyreállítása a mezőgazdasági területeken.
A regeneratív mezőgazdaság eszközeit használó gazda kevesebbet bolygatja a talajt, tudatosan használja a talajtakaró növényeket, optimalizálja a vetésforgót, és ahol lehet, integrálja a termelésbe a legeltetett állatokat.
Olyan gazdálkodási elvek és gyakorlatok rendszere, amely növeli a biológiai sokféleséget, gazdagítja a talajt, hozzájárul a felszín alatti és felszíni vizek minőségének javításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzéséhez és támogatásához. Ráadásul, az ilyen gazdaság
segíti a szélsőséges időjárással, az éghajlatváltozással szembeni rugalmas ellenálló képességet,a vidéki közösségek egészségének és életképességének növekedését,középtávon csökkenti a gazdaságok költségeit.
Bár általános definíció nem létezik, a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok célja általában a talaj egészségének javítása, a víz talajba szivárgásának és tárolásának fokozása, a gazdaságok ellenálló képességének növelése és a vegyi anyagoktól való függőség csökkentése.
Mindez annyira jól hangzik, hogy le is csapott rá az élelmiszeripar. Mivel pedig nincs pontos definíciója, ennek hiányában a környezetvédelemmel kapcsolatos félrevezető állítások kockázatát rejti magában – erre hívta föl a figyelmet az Élelmiszer- és földhasználati Koalíció (Food and Land Use Coalition – FOLU) nyilatkozata, amely a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok mérésére és értékelésére szolgáló, eredményalapú keretrendszer létrehozására szólít fel.
Regeneratív, de nem feltétlenül bio
A talajtermékenység és talajélet központi szerepe, a természetességre, természetközeli megoldásokra, fenntarthatóságra törekvő megközelítés sok közös vonást hordoz a bio-, avagy ökológiai gazdálkodással, ám egy, pontosabban két lényeges dologban eltér tőle:
a regeneratív mezőgazdaságban hivatalosan nincsenek megkötések, tiltások a műtrágya, gyomirtószer és egyéb növényvédőszer használatában. Sőt, a szántás vagy bármiféle talajművelés nélküli termesztés (no-till) nehézségei miatt a regeneratív mezőgazdaságban működő, de nem-ökológia gazdaságok gyakran támaszkodnak a glifozát hatóanyagú, környezetileg és egészségileg is káros totális gyomirtók alkalmazására.A bio-élelmiszereknek van nemzetközileg elfogadott és szigorúan szabályozott, valamint ellenőrzött minősítése. Ezek a szabályok meghatározzák, hogy milyen gyakorlatokat és anyagokat szabad és nem szabad használni az előállítás és feldolgozás során. Az ökológiai gazdálkodók nem használhatnak például géntechnológiával módosított vetőmagokat, nem használhatják a legtöbb szintetikus műtrágyát vagy növényvédő szert sem. Az öko-minősítések, az élelmiszereken látható öko-címkék arról biztosítanak minket fogyasztókat, hogy ezeket a szabályokat betartották. A regeneratív gazdálkodás során sem lefektetett szabályok, sem minősítés nincsen.
Soha nem késő bioélelmiszerre váltani az egészségedért
Persze ideális esetben a kettő egyszerre működik: a regeneratív gazdálkodást ökológiai módszerekkel végzik. Ez a nyilvánvaló előnyök mellett azért is kívánatos lenne, mert az új európai uniós agrárpolitika komoly szerepet szán az ökológiai gazdálkodásnak.
Jó példák bőven vannak a 2 in 1 megoldásra: ilyen például az Egyesült Államokban, a Rodale Intézet gondozásában létrehozott Regenerative Organic Certification (ROC). Itthon az Agroökológiai Hálózat és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tart kifejezetten ökológiai regeneratív képzéseket a Regenerative Agriculture Revolution EIT Food projekt keretében. „A ROC-nak konkrét feltételrendszere és tanúsítása is van, akárcsak magának az ökológiai gazdálkodásnak. Sajnos, konkrét definíció és ellenőrzési rendszer nélkül valóban könnyű visszaélni a regeneratív mezőgazdaság fogalmával, hiszen sok mindent érthetünk alatta” – mondja dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.
Magyarországon az ökológiai gazdálkodók körében akadnak olyan gazdák, akik követik a regeneratív gazdálkodás gyakorlatait. Szántóföldi termesztésben kiemelkedik közülük például Gál László bugaci gazdálkodó, kertészeti vonatkozásban pedig a Magosvölgy Ökológiai Gazdaságban termelnek ilyen forgatás nélküli, talajtakarásos technológiával. De annak okán, hogy a talajtermékenység megőrzése az ökológiai gazdálkodás elsőrendű alapértéke, szerencsére sokan használnak regeneratív elemeket az ökogazdák közül: takarónövényeket, élő mulcsot, csökkentett talajművelést és közel egész éves talajfedettséget – magyarázza a szakember.
Regeneration International, Syngenta, Danone, Earthday.org
Valóban feszül ellentét a valós regeneratív eszmék és a nagyvállalatok, világmárkák között? Tényleg fennáll az eszme kihasználásának veszélye, vagy felesleges vaklárma, megint csak a zöldek károgása az egész? Ha rákeresünk a regeneratív mezőgazdaság témában elérhető videókra, a kereső felváltva dobja ki az ez iránt elkötelezett nemzetközi civil szervezetek és óriásvállalatok anyagait. Másodiknak például egyből a világ vezető agrokémiai cége, a Syngenta group tájékoztató videóját. Az agrokémiai óriás fő tevékenysége a mezőgazdasági növényvédő szerek, a szántóföldi vetőmagok nemesítése és forgalmazása. Valahogy olyan ez, mint egy szópárbaj, ahol a téma közös, minden résztvevő mondja a magáét, látszólag egyetértenek, de nézőként nem tudunk szabadulni a gondolattól, hogy valamelyik fél talán mellébeszél, nem bontja ki az igazság minden részletét. Miért szeretik a cégek ennyire a regeneratív mezőgazdaságot és komolyan gondolják-e?
Jól hangzik és nem túl konkrét
Talán igen. A veszély abban rejlik, hogy a növekvő népszerűsége és számos kétségtelen előnye ellenére a regeneratív mezőgazdaságnak nincs általánosan elfogadott definíciója. Az elfogadott tudományos meghatározások és a megvalósítás átláthatóságának hiánya pedig növeli a visszaélések és a zöldre festés lehetőségét az élelmiszergyártók részéről. Ugyanerre jutott nemrégiben az IFOAM Organics International, az ökológiai mezőgazdasági mozgalmak nemzetközi ernyőszervezete is.
Kamunak tűnik a zéró-kibocsátás a legnagyobb cégeknél
A vállalatok egyre gyakrabban tűzik ki célula PepsiCo 2030-ra kitűzött célja, hogy a regeneratív gazdálkodási módszereket 7 millió hektárra kiterjessze,az Unilever is életbe léptette az új Regeneratív Mezőgazdasági Alapelveket, egy olyan keretrendszert, amely a vállalat szerint „öt kiemelt területet” határoz meg, amelyeken „a legsürgősebben kell cselekedni, és ahol a legnagyobb hatást érhetik el”,a Nestlé 2025-ig több mint egymilliárd eurót fektet be a regeneratív mezőgazdaság ösztönzésére az ellátási láncában, mivel a regeneratív mezőgazdaság döntő szerepet játszik a talaj egészségének javításában, a vízkörforgás helyreállításában és a biológiai sokféleség növelésében. Ezek az eredmények a fenntartható élelmiszerrendszerek alapját képezik, és hozzájárulnak az ambiciózus klímacéljaik eléréséhez – olvasható oldalukon.
„Látjuk, hogy a globális nagyvállalatok egyre szívesebben fordulnak a regeneratív mezőgazdaság felé, ami egyrészt pozitív, mert a regeneratív gyakorlatok, helyesen alkalmazva valóban sokat tudnak tenni a fenntarthatóbb élelmiszertermelésért – főként, ha nem párosulnak fokozott kémiai növényvédőszer, pl. glifozát hatóanyagú gyomirtószerek használatával. Ugyanakkor egyértelmű az is, hogy amíg nincs független tanúsítás, a regeneratív gazdálkodás kifejezés kereskedelmi használata sima marketing fogás is lehet” – erősíti meg Drexler Dóra.
Ahhoz, hogy folyasztóként lássuk, egy cél mennyire teljesíti a fentiekhez hasonló célkitűzéseit, vállalásait, elengedhetetlen lenne a vállalásokban meghatározott fogalmak definiálása. Enélkül az eredmény mérhetetlen. A FOLU szerint hiányoznak a mérhető eredmények, és ez korlátozza annak megértését, hogy mit tud elérni a regeneratív mezőgazdaság. „A definíció hiánya és a meglévő gyakorlatok és a regeneratívnak minősülő gyakorlatok nem megfelelő összehangolása azzal a kockázattal járhat, hogy a vállalatokat nem lehet elszámoltatni céljaik és állításaik tekintetében.”
Az Unilever szerint például a talaj egészsége a talaj szervesanyag-tartalmának, a mikrobiomassza aktivitásának és sokféleségének, a pH-értéknek, a talaj tápanyag-állapotának és a talajszerkezet stabilitásának a mérésével írható le. Ahhoz azonban, hogy ezek a szemcsés talaj-egészségügyi eredmények megbízhatóak legyenek, és megállapítható legyen, hogy a talaj regenerálódik-e, a FOLU jelentése szerint egyértelmű alapszintű mérésre és nyomon követésre van szükség a gazdaságok szintjén. Az, hogy a regeneratív mezőgazdaság egyes eredményalapú meghatározásaiból hiányzik ez a részletesség, potenciális veszélyforrása a rendszernek – áll a jelentésben.
Nagy szükség lenne egy eredményalapú keretrendszer létrehozására a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok mérésére és értékelésére. Egységesített mérőszámokra van szükség különböző léptékekben, a gazdaságok szintjétől egészen a globális szintig, hogy javuljanak a különböző kontextusokban leghatékonyabb megközelítésekre vonatkozó bizonyítékok; a vállalatok pedig valóban biztosítsák, hogy a megfelelő ösztönzők eljussanak a gazdálkodókhoz, és irányítsák a gyakorlati szakembereket a helyspecifikus megoldások hatékony alkalmazása felé – áll a jelentésben.
A regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokra való áttérés ráadásul önmagában ráadásul nem is lenne elég. Az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság és a termelékenység fenntartható javítása, valamint a jelenlegi élelmiszerfogyasztási szokások átalakítása elengedhetetlen.
Nem mindegy, mit eszel!
Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.
Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, iratkozz fel hírlevelünkre és értesülhetsz a kampány következő állomásairól.
Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!
Ez a tartalom a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-22-19-C jelű pályázata támogatásával, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társfinanszírozásában készült.
Ez a poszt Újabb bűvszó az élelmiszeriparban, amit a Nestlé, a PepsiCo és a Danone is használ először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
