Romániában eddig még soha nem látott madárfajt, a fehércsőrű búvárt azonosították az Olt folyón a Román Madártani Egyesület munkatársai.
Első alkalommal figyelte meg január 19-én a fehércsőrű búvárt az Olt megyei Ulmi helység közelében, nem messze Slatinától ifj. Szabó József székelyudvarhelyi ornitológus, a Román Madártani Egyesület tagja, Ciprian Fântână, az egyesület igazgatója, Pál Lajos és Simó Imre madarász.
„Európa-szerte január 10–20. között megszervezik a nemzetközi madárszámlálást, amely során az ornitológusok különböző területeken megszámolják a madarakat. Mi általában az Olt folyó alsó szakaszán végezzük ezeket a megfigyeléseket már körülbelül 15 éve.
– mondta el a Krónika megkeresésére ifj. Szabó József ornitológus.
A fehércsőrű búvár az északi sarkköri Oroszországban, Alaszkában és Kanadában költ, de eljut egészen Ázsia keleti partjaiig, Japánba, Dél-Koreába, Észak-Koreába és Kínába is. A hideg időszakban a melegebb vizek felé vándorol. A becslések szerint körülbelül 1000 példány jut el Európába telenként.
Mint a madarász kifejtette, ez a faj télen lejár Norvégia északi részére, évente megfigyelik Németországban és Angliában, de nagyon ritkán kerül ennél délebbre, és szintén nagyon ritkán jelenik meg szárazföldön. „Tavaly télen két példányt figyeltek meg, az egyiket Ausztriában, a másikat Bulgáriában, úgy tudom, hogy mindkét országban akkor látták először a fehércsőrű búvárt. Romániában ez volt az első megfigyelése ennek a madárfajnak” – részletezte a székelyudvarhelyi ornitológus. Hozzátette, a megfigyelést megelőző napokban Európa északi részén hatalmas viharok voltak, talán ez „hozta el” hazánkba a madarat – „de ez természetesen csak találgatás”.
Szabó József arról is beszámolt lapunknak, hogy gyakran előfordul telelő madárfajoknál, hogy egyes egyedek a megszokottnál délebbre lejönnek, vagy vannak olyan madarak is, amelyek csak eltévednek.
A fehércsőrű búvár Romániában való tartózkodásáról elmondta, a marosvásárhelyi munkatársai keresik a madarat, egyelőre még nem jött hír, hogy megtalálták-e, vagy sem. „Általában teljesen változó, hogy adott madárfajok mennyi ideig tartózkodnak egy helyen, mert vannak olyanok, amelyek tulajdonképpen megállnak, táplálkoznak, megerősödnek, majd továbbmennek, és vannak olyan egyedek, amelyek csak átmennek az adott területen – ez értelemszerűen fajfüggő, sőt egyedfüggő is. Ilyen ritka madárfajoknál nem lehet következtetést levonni” – magyarázta az ornitológus.
A fehércsőrű búvárok nagy testű, libaméretet is elérő vízimadarak. Akár hatvan méternél mélyebben a víz alá merülve vadásznak halakra, rákokra és csigákra.
A fehércsőrű búvár populációját 16 000–32 000 egyedre becsülik. A legnépesebb csoport (mintegy 20 000 egyed) Kanadában található. A búvárfajok között ez a legnagyobb termetű, jellegzetes fehéres-sárgás csőréről lehet megismerni. Testhossza elérheti a 90 centimétert, szárnyainak fesztávolsága 135–150 centiméter.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
