Közép-Ázsia a világ egyik leggyorsabban fejlődő és egyik legversenyképesebb térsége, Kazahsztán pedig ennek a régiónak a legerősebb országa – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott tárgyalást követően adott sajtónyilatkozatában.
Tizenhét évvel ezelőtt járt legutóbb kazah elnök Magyarországon, önmagában ez is aláhúzza Kaszim-Zsomart Tokajev látogatásának fontosságát, aki egy hatalmas országot képvisel az egyik legígéretesebb régióból – mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta, a következő 15-20 esztendő világgazdasági fejlődésének egyik kulcstérsége és kulcsországa lesz ez a térség és benne Kazahsztán.
A miniszterelnök többször találkozott már Kaszim-Zsomart Tokajevvel. Legutóbbi kazahsztáni látogatása során például a vendéglátók Petőfi Sándor költőről neveztek el egy utcát, amit a magyar közvélemény erős baráti gesztusként fogadott.
Emlékeztetett arra is: a magyarok ősei éppen a mai Kazahsztán környékéről indultak nyugati útjukra. A mostani látogatás ezért nemcsak az üzletről, a jövőről és a fejlődésről szól, hanem a barátságról, a testvériségről, a közös múltról is, aminek nagy jelentősége lesz a következő évtizedekben – jelezte.
Kereskedelemfejlesztés, új energiaforrások és nemzetközi szállítási útvonalak kiépítése:
ezek a nagy témák, amelyek uralni fogják a következő két-három évtizedet, és amelyekben a kazahoknak és a magyaroknak vannak közös érdekeik – emelte ki a miniszterelnök. „Nem vagyunk elégedetlenek az elmúlt néhány év fejlődési ütemével” – mondta Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy tíz év alatt megduplázódott a magyar-kazah kereskedelmi forgalom. Kazah partnerével úgy értékelték azonban, hogy „ebben a kapcsolatban a perspektíva, a potenciál sokkal nagyobb”, ezért arról állapodtak meg, hogy áttörést, nagyságrendi ugrást hajtanak végre a kazah-magyar gazdasági kapcsolatokban.
Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy megállapodtak a magyar és a kazah cégek együttműködésének elmélyítéséről a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén, célként jelölték meg a két főváros közötti légi összeköttetés létrehozását, és egy kazah-magyar befektetési alap létesítéséről is megegyeztek.
Szavai szerint Európa nem tud meglenni energiaimport nélkül, a közép-ázsiai térség és benne Kazahsztán pedig kulcsszerepet játszik ebben, ezért Magyarország és Európa energiabiztonságának jövőjében Kazahsztán stratégiai partner. Hozzátette, a Mol lassan két évtizede van jelen Kazahsztánban, működik ott sikeresen, a szerdai tárgyalások eredményeképpen pedig lehetőség nyílik jelenlétének növelésére. Kazahsztán hamarosan belevág első nukleáris programjába, ezért Magyarország szakmai és üzleti együttműködést kezdeményezett a nukleáris ipar képviselői között is – jegyezte meg.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarország adja az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, ezen időszak alatt pedig mindent megtett a kazah-európai uniós együttműködés gyorsítása érdekében. Megrendezték az Európai Unió-Kazahsztán Együttműködési Tanács ülését, és közös céljuk, hogy elérjék azt a vízumkönnyítési megállapodást az Európai Unió és Kazahsztán között, amely jelentősen megkönnyítené a kazah emberek Európába érkezését és a kazah-magyar gazdasági és személyes kapcsolatok kiépítését is – mondta a magyar miniszterelnök.
A Magyarország és Kazahsztán közötti kapcsolatok megerősítésének szükségességéről
beszélt Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerda este Budapesten, miután tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A Kazah Köztársaság elnöke azt mondta, Magyarország Kazahsztán megbízható stratégiai partnere az Európai Unióban. Hozzátette, tartalmas párbeszédet folytatott Orbán Viktorral, és látogatásának fő célja, hogy új lendületet adjon a kazah-magyar kapcsolatoknak. Idén ünneplik a két ország között létrejött stratégiai partnerség tizedik évfordulóját, a tárgyalások során megvitatták ennek jövőjét is.
Kaszim-Zsomart Tokajev azt mondta, a Magyarország és Kazahsztán közötti kereskedelem volumene évről évre növekszik, tavaly 9 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A következő mérföldkő az lesz, ha elérik az egymilliárd dolláros kereskedelmi forgalmat a két ország között. 2005 óta 370 millió dollár értékben történt magyar tőkebefektetés országában.
A nap folyamán a kazah elnök találkozott magyar nagyvállalatok, a Mol, az OTP, a Richter képviselőivel; három telephelyről írtak alá megállapodást különböző cégekkel 62 millió dollár értékben. Az államfő szerint élénkíteni kell a gazdasági kapcsolatokat, fokozni kell az együttműködést a ritkaföldfémek, a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság területén, meg kell erősíteni a kapcsolatokat a digitalizáció, az energetika és a szállítmányozás, valamint a közlekedés terén is.
Kaszim-Zsomart Tokajev kiemelte,
együttműködési megállapodás született Budapesten a Transz-Kaszpi közlekedési folyosó kapcsán, amely óriási gazdasági lehetőségeket biztosíthat,
a dokumentum pedig lehetővé teszi, hogy infrastrukturális, logisztikai fejlesztéseket hajtsanak végre. A jövőben 10 millió tonna árucikket szállítanak majd ezen az útvonalon, az Ázsiából Európába irányuló forgalom 85 százaléka ezen az úton érkezik majd – mondta.
Szólt arról is, hogy a magyar-kazah kapcsolatok mélyen gyökereznek, „a középkorban ez a régió volt a kipcsakok utolsó mentsvára”.
Kaszim-Zsomart Tokajev arra szintén kitért, hogy a két ország azonos állásponton van a különböző globális kihívásokkal kapcsolatban is.
Jelezte, alig várja, hogy jövőre hivatalos látogatáson fogadhassa Kazahsztánban a magyar miniszterelnököt.
Orbán Viktor és Kaszim-Zsomart Tokajev szerdán közös nyilatkozatot fogadott el a két állam közötti stratégiai partneri viszony létrejöttének tizedik évfordulója alkalmából, a sajtónyilatkozat előtt pedig a két ország képviselői kicserélték a szerdán megkötött kazah-magyar megállapodások dokumentumait.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
