Jelenleg több mint 25 millió magyar név szerepel egy központi adatbázisban, de ez folyamatosan bővülhet, ha az idős kutatók szert tesznek a digitális készségekre, a kormány pedig rendezi a kutathatóság jogi környezetét.
Egy tavaly év végén megjelent kormányrendelet értelmében több mint 100 év anyakönyvi kivonatait digitalizálják 2022-ig. Reicher Péter, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület ügyvezető elnöke hiánypótlónak nevezte a csaknem félmilliárd forintos fejlesztési forrást jelentő állami segítséget.
„Mindenkinek régóta vágya az, hogy akár otthonról kutathassa őseit egy központi adatbázisból. Ha létrejön ez, akkor az álmunk, a családfakutatás megvalósulhat” – vázolta Reicher Péter.
De a helyzet azért nem (volt) ilyen egyszerű. Többfajta nehézséggel állnak szemben a kutatók.
„Az egyik az, hogy
egy digitalizált világban az idős, nyugdíjas korú kutatóknak az új eszközök használatát meg kell ismerniük,
ez viszont kiváló lehetőség arra, hogy akár generációkon átívelő összefogással megszerezzék a szükséges digitális készséget. A másik az, hogy el kell érniük az egyes családfa-adatbázisokat, amelyek jelenleg különböző helyeken vannak” – mutatott rá.
Az egyesületnek jelenleg 25 millió 769 ezer elérhető név áll rendelkezésére, de természetesen vannak még egyházmegyék és külföldi adatbázisok, ahol magyar, releváns bejegyzéseket találnak a kutatók, akiknek a digitális képességek elsajátításán túl el kell érniük ilyen különleges adathalmazokat is.
Kihívás továbbá, hogy adatvédelmi szempontból a kormány rendrakást ígért.
„Gondot okoz, hogy milyen adatok kutathatóak. Jelenleg Magyarországon egy kicsit ez inhomogén, de egy központi családfakutató rendszer ezt a kérdést meg fogja oldani” – adott hangot bizakodásának Reicher Péter.
A teljes interjú a Családi Hét magazinban hangzott el, ide kattintva meghallgathatja.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
