„Úgyis meghalunk” alapon a 80 fölötti korosztály zöme visszautasítja, hogy beoltsák koronavírus-fertőzés ellen – írja az Adevarul.
Az országos oltáskampányért felelős bizottság friss hivatalos statisztikáiból kiderül, hogy a 80 évnél idősebbek körében a legalacsonyabb a beoltottsági arány, kevesebb, mint 15%. Az arány nem sokkal jobb a 70-79 évesek körében sem; a háziorvosok nehezen tudják rávenni idős betegeiket arra, hogy beoltassák magukat – derül ki a cikkből.
928.836 személyből – a 80 évnél idősebb romániaiak száma – csak 136.514-en kaptak oltást (legalább az első dózist – ezzel szemben a két dózist mindössze 92 ezren kapták meg).
A 70-79 évesek körében 424.761 személy kapta meg legalább az első dózis vakcinát, ami ebben a csoportban 38%-os átoltottságot jelent. A 60-69 évesek közül 708.293 személy kapta meg az oltást, ami 39%-ot tesz ki.
Dr. Gindrovel Dumitra, a Családorvosok Országos Társaságának alelnöke szerint az idősek, főleg a vidéken élők, fatalizmussal viszonyulnak a kérdéshez, azt hangoztatják, hogy „úgyis meghalunk”, meg „ahogy Isten akarja”, szóval „ijesztő” a reakciójuk, és „nagyon nagy problémák vannak”. Ezért is van az, hogy a falvakban lévő oltóközpontokba 50-60%-ban városiak járnak oltásra.
Dr. Irina Franciuc Suceava megyei háziorvos szerint a társbetegségben szenvedő, leginkább kitett csoportok köreiben az alacsony beoltottsági arány az oltásokról terjedő álhíreknek köszönhető. Gyakran mondja azt a beteg a rendelőmben, hogy „én nagyon beteg vagyok, és a tévében azt mondták, a betegeket nem kell beoltani” – nyilatkozta a lapnak az orvos.
Franciuc szerint ugyanakkor például túltengtek az AstraZeneca oltásának mellékhatásait taglaló hírek a médiában, miközben hasznosabb lenne, ha az oltások minőségét, hatékonyságát népszerűsítenék inkább, „hiszen az élelmiszerboltban vett parizer fogyasztása sokkal mérgezőbb, mint ha valaki megkapja az Astrazeneca oltását”.
„Mindegyik oltás jó. Mindegyik azt teszi, amit tennie kell” – szögezte le a háziorvos.
Ahhoz, hogy változzon az idős betegek hozzáállása, szerinte az egyházaknak is közbe kellene avatkozniuk azokban a megyékben, ahol alacsony az oltási kedv.
A Transindexnek adott nyilatkozatában a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője is hasonlóképen vélekedett. Tar Gyöngyi szerint az egyház passzivitásának is szerepe van abban, hogy alacsony az oltási kedv Hargita megyében, pedig Csíksomlyó esetében is sokat segíthetne, ha a magyar egyházak oltáshoz kötnék a búcsún való jelenlétet – a teljes cikk itt olvasható.
Egy nemrég közölt, megyék átoltottsági arányát tartalmazó statisztika szerint Kovászna megyében mindössze a lakosság 11,8%-a kapta meg legalább az első oltást, ezzel országosan hátulról a hatodik helyen kullog a kisebbik székely megye. Hargita megyében ez az arány 14,6%; Maros megyében 17,7%; a listát Bukarest, Kolozs, Temes, Brassó, Szeben és Konstanca megye vezeti 20-30% fölötti arányokkal. (adevarul, mediafax, hírszerk)
Kiemelt kép: MTI/Komka Péter
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
